Legutoljára előző, Gargoyle című lemezével járt nálunk, most pedig újabb anyagát mutatja be.
Karcos, lélekig hatoló hangját gyakran hasonlítják Tom Waits vagy Nick Cave hasonlóan erős orgánumához és ha kiáll a színpadra, Mark Lanegan puszta jelenléte akkora figyelmet kíván, hogy
egy gombostű leejtése is szinte szentségtörés.
Az énekes a színpadi látvány helyett hagyja, hogy a gyakran melankolikus, sötét, bluesos dalai kerüljenek a központba, miközben ő egy mikrofonállványra támaszkodva énekli ki a lelkét.
Nyitókép: By Tristan Loper, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35907482