Az érettségi után sok fiatal hirtelen egy nagy, ködös mezőn találja magát, ahol nincsenek kijelölt ösvények. Szülőként ez az időszak legalább annyira bizonytalan, mint a gyereknek. Hogyan segíts, miközben nem akarsz nyomást gyakorolni? Mit mondj, ha a gyerekednek nincs konkrét terve? Hogyan motiválhatod finoman, anélkül, hogy rád csapná az ajtót? A válasz sokszor nem a konkrét tanácsban, hanem a hozzáállásban rejlik.

Érettségi után mindenki máshol tart

A legfontosabb, amit szülőként tudatosítani kell: az érettségi után nem mindenki áll készen a döntésre. Van, aki már hatévesen tudta, hogy orvos szeretne lenni, más meg még tizennyolc évesen sem biztos benne, hogy egyáltalán tovább akar-e tanulni. Ez nem baj. Sőt, teljesen normális.

Az első lépés tehát az elfogadás. Ha a gyereked tanácstalan, ne próbáld meg rögtön „helyette” eldönteni, mit kezdjen az életével. Ehelyett figyelj: mi érdekli igazán. Miben volt jó az iskolában? Milyen tantárgyakban tűnt ki, vagy melyik projektekben élvezte a részvételt? Sokszor a válasz ott van a hétköznapokban, csak nem tudatosult még benne.

Beszélgess, ne utasíts – az érettségi után ez a legjobb segítség

Ahelyett, hogy egyből felsorolnád az opciókat, kérdezz. Például így:

• Mi volt az az óra, amit nem éreztél szenvedésnek?
• Van olyan dolog, amiben jól érezted magad, még ha nem is az iskolában tanultad?
• Tudsz olyat mondani, amit szívesen csinálnál napi szinten, akkor is, ha nem fizetnének érte?

Ezek a kérdések segítenek a gyereknek is tisztábban látni, mik a saját preferenciái. Ne ijeszd meg azzal, hogy most „élete legnagyobb döntését” kell meghoznia. Inkább erősítsd meg abban, hogy lehetőségként tekintsen erre az időszakra, nem végállomásként.

Érettségi után: motivációs eszközök, amik tényleg működnek

A motiváció nem egyenlő a nyomással. Ehelyett próbálj meg lehetőségeket mutatni:

• Inspiráló történetek: Mutass neki példaképeket. Olyan embereket, akik nem tudták 18 évesen, mit akarnak, mégis elértek valamit. Mesélj például olyan ismerősről, aki pályát módosított vagy felnőttként talált rá az igazi hivatására.
• Kipróbálás: Bátorítsd, hogy próbáljon ki különböző dolgokat. Egy nyári tábor, önkéntes munka, részmunkaidős állás vagy online kurzus mind közelebb viheti ahhoz, ami érdekli.
• Pozitív visszajelzés: Ne csak a jegyek alapján dicsérd. Ha jó volt emberekkel, ügyes volt egy prezentációban, vagy kreatívan oldott meg valamit – ezek mind olyan erősségek, amelyek segíthetnek irányt mutatni.

Fontos, hogy ne riassza el a gyereket az az érzés, hogy most „muszáj” azonnal választania. Ehelyett adj időt, és emlékeztesd rá, hogy az életút sokféleképp épülhet fel.

Finoman terelni is lehet – konkrét javaslatok

Ha már beszélgettetek és körvonalazódik néhány lehetőség, szülőként finoman terelheted is a gyereket:

• Ha humán beállítottságú, ajánlj neki egy kommunikációs, pedagógiai vagy bölcsész kurzust, akár csak egy OKJ vagy szakképzést is, ami áthidaló megoldás lehet.
• Ha a műszaki dolgokat szereti, mutasd meg neki az informatikai vagy technikusi képzéseket, amelyek sokszor jó munkahelyet ígérnek.
• Ha kreatív, bátorítsd a vizuális, média vagy divatirányokra – ma már ezekből is jól meg lehet élni, főleg ha hajlandó tanulni mellé marketinget vagy vállalkozói ismereteket.

Egy egyéves nyelvtanfolyam, külföldi tapasztalat, vagy akár egy év kihagyás is lehet előremutató, ha a gyerek közben fejlődik, tapasztalatot szerez, és nem csak otthon ül.

Legyél biztos pont a bizonytalanságban

Az egyik legfontosabb dolog, amit szülőként adhatsz ebben az időszakban, az a biztonságérzet. Mondd el neki, hogy nem baj, ha most még nem tudja, mit akar. Az élet nem futóverseny, és nem marad le semmiről, ha ad magának időt.

Tudnia kell, hogy hibázhat, válthat, elindulhat A felé, és végül B-nél köt ki – ebben semmi szégyellnivaló nincs. Mert az érettségi után az első igazi lecke nem feltétlenül az egyetemi tananyag, hanem az önismeret.

Itt arról olvashatsz: képernyőidő gyerekeknek. Ennyi fér még bele, ennyi a napi ajánlás.