Gyakori beszélgetésindító testvérek között: „Te mindig felelősségteljes voltál, én meg a laza!” De vajon tényleg létezik az „idősebb lány szindróma”? Befolyásolja-e a születési sorrend a személyiségünket, döntéseinket, sőt – az életpályánkat is? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk, és a nők tapasztalatai még összetettebbek.

A születési sorrend mítosza vagy valósága?

Az „idősebb lány szindróma” kifejezés azoknak a női elsőszülötteknek a tapasztalatát ragadja meg, akik gyerekként – sokszor kimondatlanul – gondoskodói szerepet kaptak a családban. Ők azok, akik felelősséget vállaltak a kisebb testvérekért, jobban teljesítettek az iskolában, és a szabályokat is ritkábban rúgták fel. De ez nem jelenti azt, hogy minden elsőszülött nő így élte meg a gyerekkorát.

A tudományos kutatások évtizedek óta vizsgálják, hogy a születési sorrend hatással van-e a személyiségre. A válasz? Igen is, meg nem is. Bár a kutatók szerint nincs univerzális, tartós hatás a személyiségjegyekre, a születési sorrend mégis számíthat – ha nem is úgy, ahogy elsőre gondolnánk.

Mit mondanak a pszichológusok?

Az ötfaktoros személyiségmodell – extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, neuroticizmus, nyitottság – alapján mért különbségek nem mutatnak jelentős eltérést a testvérek között. Azonban egy dologra a kutatók is felfigyeltek: az elsőszülöttek gyakrabban teljesítenek jobban az intelligenciateszteken. A különbség nem óriási, de statisztikailag kimutatható. Ennek oka feltehetően a korai években kapott nagyobb kognitív figyelem és szókincs – több felnőtt beszél a legelső gyerekkel, mint a későbbiekkel.

A személyes élmények viszont gyakran erősebb hatással vannak, mint a statisztikai adatok. A „legidősebb lány szindróma” sok nő számára valóság, mert valóban felelősségteljesebb szerepbe kerültek, gyakran már kisgyermekként.

Nem minden család egyforma

Ahogy Julia Rohrer pszichológus is rámutatott: a születési sorrend nem sors, hanem egy lehetőség a tapasztalatok értelmezésére. Egy kétgyerekes családban más szerep jut a legidősebbnek, mint egy hatgyerekes családban. Különbséget jelent az is, ha a szülők elvárásai erősebbek, ha a család szociális státusza eltérő, vagy ha kulturálisan más jelentéssel bír az elsőszülöttség.

Az Egyesült Királyságban például még a közelmúltban is az elsőszülött fiú örökölte a családi vagyont, míg a lányokat kiszorították az öröklési sorrendből. Ez a társadalmi gyakorlat nyilvánvalóan hatással volt az önértékelésre és a jövőképre – ahogy a Succession című sorozat is bemutatja.

Az egykék és a középsők rejtélye

Az egykék gyakran viselik a „önző” címkét – pedig a kutatások ezt nem támasztják alá. Ugyanígy érdekes eredményeket mutatnak a középső és legfiatalabb testvérek is: magasabb pontszámot érnek el az „őszinteség-alázat” és „elfogadhatóság” skálákon, vagyis hajlamosabbak a kompromisszumra, megbocsátásra és empátiára.

Mit kezdhetünk ezzel mi, nők?

Ha te is „idősebb lány vagy”, és úgy érzed, már gyerekként is több terhet cipeltél, az nem csupán véletlen. Lehet, hogy a személyiséged alakulásában valóban szerepet játszott a születési sorrended. De az is lehet, hogy csupán egy értelmezési keretet ad, amelyben megtalálod magad. A lényeg: a születési sorrend nem határoz meg mindent – de segíthet jobban megérteni önmagunkat.

És ha a húgod azt hiszi, lazább, felszabadultabb és vidámabb nálad – lehet, hogy csak más kihívásokkal kellett szembenéznie. Te pedig nyugodtan hiheted, hogy okosabb vagy. Hiszen valamit csak jelent az első hely.