Az élet meghosszabbítása az emberiség ősi vágya, mely a technológia fejlődésével egyre reálisabbnak tűnik. Bryan Johnson milliárdos példája rávilágít, hogy a tudományos kutatások mellett az egyéni erőfeszítések is fontos szerepet játszanak a hosszú élet elérésében. Azonban felmerül a kérdés, hogy a halhatatlanság utáni hajsza nem veszélyezteti-e az élet minőségét, és vajon a test meghosszabbítása egyenlő-e a valódi élettel.

Az élet meghosszabbítása mindig is foglalkoztatta az embereket, de a technológia fejlődésével ez az álom egyre közelebbinek tűnik. Bryan Johnson, a Netflix Don’t Die: The Man Who Wants to Live Forever című dokumentumfilmjének főszereplője közel 8 millió dollárt (kb. 2,9 milliárd forint) költött arra, hogy a biológiai óráját visszatekerje.

Az élet meghosszabbítása: tudomány vagy illúzió?

A hosszú élettartam utáni kutatások évtizedek óta zajlanak, de a végleges megoldás még mindig várat magára. A mesterséges intelligenciát is bevetik a tudósok, hogy megfejtsék az öregedés biológiai mechanizmusait, de a Harvard professzora, William Mair szerint egyelőre csak apró lépéseket tettek.

„Mindannyian öregszünk, és mindannyian ismerünk valakit, aki életkorral összefüggő betegségben szenved”

-mondta. Az Illinoisi Egyetem kutatása is arra mutatott rá, hogy az átlagos élettartam nőtt ugyan, de a fejlődés üteme lassul, és az emberi test biológiai határai megvannak szabva.

A halhatatlanság utáni hajsza veszélyei

Miközben Bryan Johnson napi szinten kontrollálja az étrendjét, alvását és edzését, felmerül a kérdés: vajon mennyire éli meg valójában az életét? Ha minden percét a hosszabb életre való felkészülés tölti ki, akkor marad-e tér az igazi tapasztalatokra? Seneca szerint nem a haláltól kell félni, hanem attól, hogy soha nem kezdünk el igazán élni. Az öröklét kérdése nemcsak tudományos, hanem filozófiai probléma is: vajon a test halhatatlansága jelent valódi életet, vagy csak egy végtelenített létezést?

Az élet meghosszabbítása helyett az élet minősége a fontosabb?

A halál mindig is központi témája volt a filozófiának és a spirituális hagyományoknak. A kétkedők szerint a halál elfogadása segít abban, hogy teljesebb életet éljünk, a buddhizmus pedig a mulandóságot az élet szerves részének tekinti. Az örök élet utáni hajsza közben sokan megfeledkeznek arról, hogy az igazi boldogság nem az élet hossza, hanem annak minősége. Johnson példája éppen arra mutat rá, hogy bár a tudomány egyre többet tud az emberi test működéséről, az élet értelmét még mindig nem lehet laboratóriumban megfejteni.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre többen hisznek abban, hogy az emberi élettartam akár 150-200 évre is kitolható. A mesterséges szervek és a nanotechnológia segítségével már most is javítható az életminőség, és elkerülhetők bizonyos halálos betegségek.

Egyes tudósok szerint a jövőben a tudat digitális formában való megőrzése is valósággá válhat.

Bár az örök élet jelenleg még sci-finek tűnik, az élettartam meghosszabbítására irányuló kutatások egyre több biztató eredményt hoznak. Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és a legújabb tudományos felfedezések kombinációja talán egyszer valóban lehetővé teszi az emberi élet drasztikus meghosszabbítását.

(via)

Itt arról olvashatsz: kazein módszer. Segít kitörni a körforgásból.