Egy friss kutatás szerint a TikTokon terjedő, mentális egészség témájú videók több mint fele félretájékoztatást tartalmaz, gyakran valótlan diagnózisokkal és csodamódszerekkel kecsegtetve. Ez a jelenség súlyosan veszélyezteti a valódi segítségre szorulókat, akik így hamis és akár káros tanácsokkal találkoznak.

Az utóbbi időben egyre többen fordulnak orvosi kérdésekben a TikTok-hoz. A Mit csináljak, ha szorongok? bejegyzéshez máris jönnek a 30 másodperces videók, aranyos zenékkel és világmegváltó tippekkel. Szinte mindenki belefutott már ezekbe. A narancsevés a zuhany alatt, a magnézium-glicinát tabletták, a trauma feldolgozása 60 perc alatt típusú videók, melyek elsőre megnyugtatóak, csak épp semmi közük a valósághoz.

A mentális egészség fontosabb, mint valaha, mégis az interneten sokan játékszerként kezelik. A közösségi média tele van hangzatos tanácsokkal, ám a valóság az, hogy ezek nagy része félrevezető, sőt káros lehet. De vajon áll a TikTokon és más platformokon terjedő mentális egészséghez kötődő tanácsok mögött és miért kellene sokkal óvatosabbnak lennünk?

A mentális egészség nem játék

Egy friss brit kutatás szerint a 100 legnépszerűbb, mentális egészséggel foglalkozó TikTok-videó közül 52 tartalmazott félretájékoztatást. Ezek között voltak félreértelmezett diagnózisok, pszichológiai kifejezések helytelen használata, valamint csodás, gyors gyógyulást ígérő trükkök. Ezek egyike sem állja meg a helyét a tudományos vizsgálat szerint.

Megnéztünk néhány ilyen videót. Feltűnt, hogy gyakran használják a „trauma”, „depresszió”, „szorongás” kifejezéseket, de sokszor úgy, mintha szinonimák lennének. Mindenre ugyanaz a válasz: valamilyen termék, módszer vagy „hack”, ami garantált gyógyulást ígér. Pedig aki valóban küzd mentális problémákkal, az pontosan tudja: nincs egyenmegoldás. Minden történet egyedi, minden ember másképp reagál.

A baj az, hogy ezek a videók sokszor jobban eljutnak a fiatalokhoz, mint a szakemberek csendes tanácsai. Hangosabbak, pörgősebbek, könnyebben fogyaszthatók és épp ezért veszélyesek.

A félretájékoztatás csapdája

Az influenszerek gyakran nem szakemberek. Ők is emberek, akik a saját élményeiket osztják meg vagy épp csak tartalmat akarnak gyártani. Ezzel önmagában nincs gond, amíg nem kezdik terápiaként árulni a saját módszereiket. A Guardian vizsgálata szerint a TikTokon rengeteg a kétes tipp, mint például:

• szorongás ellen zuhany alatti narancsevés
• magnézium-glicinát mint „biztos” megoldás
• 1 órás traumaoldás
• borderline személyiségzavarként bemutatott, teljesen normális viselkedések

A helyzet iróniája, hogy miközben ezek a tanácsok segíteni akarnak, gyakran csak fokozzák a problémát. A nézők kudarcot élhetnek meg, ha náluk nem működik, amit mindenki másnál igen. Az önhibáztatás, az izoláció, a szorongás így csak mélyülhet.

Sok esetben ezek az influenszerek úgy használják a terápiás nyelvezetet, mintha egyenesen pszichológusok lennének, miközben a valóságban semmiféle képesítéssel nem rendelkeznek. A terápiát leegyszerűsítik, a komplex zavarokat pedig egy-két tünetre redukálják.

A mentális egészség nem egyenlő egy hashtaggel

A #mentalhealthtips és hasonló hashtagek alatt elképesztő nézettségű videók futnak. Ezek közül rengeteg nemcsak pontatlan, de konkrétan káros lehet, ezért fontos beszélni róla. Miért keressük a választ influenszereknél, miközben rengeteg hiteles szakember dolgozik a háttérben?

Természetesen nem minden tartalom rossz. Vannak empatikus, tájékoztató szándékú, szakértői alapú videók is. A felhasználónak sokszor nincs eszköze kiszűrni, melyik melyik. Épp ezért lenne szükség szigorúbb szabályozásra, oktatásra, tudatosításra. És arra, hogy ne a közösségi média legyen az első hely, ahová mentális segítségért fordulunk.

A mentális egészség ugyanis nem egy online trend, nem hashtag, nem influenszer-bio. Ez egy bonyolult, nagyon is valóságos terület, amivel komolyan kell foglalkozni.

Itt arról olvashatsz: pollenallergia természetes megoldások. Így enyhítheted a tüneteket.