A gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek világszerte. Az indiai gyógyszergyárak új antibiotikumok kifejlesztésével igyekeznek behúzni a vészféket. Fontos lenne, hogy mi is kevesebb bogyót vegyünk be és javítsunk a higiéniai körülményeken.

Fontos új antibiotikumok kifejlesztése, mivel a régiek már nem hatnak. A szuperbaktériumok elleni harc új fejezetét írhatják az indiai gyógyszergyárak. Az új antibiotikumok kifejlesztésével a legveszélyeztetettebb régiókban, például Indiában, Dél-Afrikában és Brazíliában, próbálják megfékezni a gyógyszerrezisztencia terjedését. A helyi közösségek speciális igényeire szabott gyógyszerekkel a kutatók reményei szerint hatékonyabbá tehetik a kezelést, és lassíthatják a rezisztencia kialakulását.

Új antibiotikumok: harc a szuperbaktériumok ellen

A baktériumok egyre okosabbak lesznek. Az antibiotikumok, amelyek évtizedeken át mentettek meg minket a fertőzésektől, egyre hatástalanabbá válnak. A gyógyszerrezisztencia globális egészségügyi vészhelyzetté vált, és a tudósoknak új megoldásokat kell találniuk.
Az egyik lehetséges válasz az új antibiotikumok kifejlesztése. És nem is akármilyen antibiotikumokról van szó. A hagyományos gyógyszerfejlesztés helyett egyre több kutató fordul a személyre szabott megközelítés felé, ahol a gyógyszereket a helyi szükségletekhez igazítják.

A helyi megoldások ereje

Indiában, ahol az antibiotikum-rezisztencia különösen nagy probléma, a gyógyszergyártók az élvonalban járnak az új antibiotikumok fejlesztésében.

Az indiai kórokozók, az indiai baktériumok az egyik legmagasabb szintű rezisztenciát képviselik a világon

– mondja Sachin Bhagwat, a Wockhardt tudományos főmunkatársa. Ezért a helyben kifejlesztett gyógyszerek sokkal hatékonyabbak lehetnek a helyi problémák megoldásában.

A regionális megközelítés számos előnnyel jár a gyógyszerfejlesztésben. Azáltal, hogy a kutatók a helyi közösségek egyedi egészségügyi problémáira összpontosítanak, olyan gyógyszereket tudnak kifejleszteni, amelyek pontosan azokra a betegségekre és kórokozókra hatékonyak, amelyekkel a helyi lakosság küzd. Ez a személyre szabott megközelítés nemcsak hatékonyabbá teszi a kezelést, de gyorsabbá is teheti a fejlesztési folyamatot. A helyi kutatók ugyanis gyorsabban tudnak reagálni a változó helyzetre, és újabb gyógyszereket fejleszteni, mint a távoli központokban dolgozó kollégáik. Ráadásul a helyi gyártás és tesztelés költséghatékonyabb megoldás, hiszen elkerülhetők a hosszú szállítási útvonalak és a bürokratikus akadályok.

Azonban a helyi fejlesztésnek megvannak a maga kihívásai is. Az új gyógyszereknek a nemzetközi szabványoknak is meg kell felelniük, ami időigényes és költséges folyamat. Emellett a különböző régiókban eltérők a rezisztencia mintázatai, így a gyógyszerek hatékonyságát minden egyes régióban külön-külön kell tesztelni.

Meg kell próbálnunk előtérbe helyezni azokat az antibiotikumokat, amelyekről valóban tudjuk, hogy megvédik a kiemelt kórokozókat

– véli Seamus O’Brien, a Globális Antibiotikum Kutatási és Fejlesztési Partnerség kutatás-fejlesztési igazgatója.

Csökkentenünk kell a felesleges gyógyszerek használatát

A gyógyszerrezisztencia elleni harc hosszú távú folyamat. Az új antibiotikumok kifejlesztése mellett fontos a megelőzés is. Ez azt jelenti, hogy csökkentenünk kell az antibiotikumok felesleges használatát. Javítanunk kell a higiéniai körülményeket, és fejlesztenünk kell az új fertőzések elleni védekezési módszereket.

A helyi közösségek, a gyógyszergyártók, a kormányok és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy megnyerjük ezt a harcot. A tét óriási: ha nem találunk hatékony megoldásokat, a gyógyszerrezisztens baktériumok miatt a modern orvoslás legnagyobb eredményei kerülhetnek veszélybe.