Az utóbbi években a közösségi média platformok – különösen a TikTok – nem csupán szórakoztató tartalmak forrásai, hanem a testképünkre gyakorolt hatásuk is egyre nyilvánvalóbb. A legújabb lépés, hogy a TikTok blokkolta a „#skinnytok” keresést, amely sokak szerint az extrém soványság bálványozását segítette elő, újabb fejezetet nyit a platform felelősségvállalásának történetében. A kérdés viszont továbbra is nyitott: vajon elég ez a lépés ahhoz, hogy valódi változást hozzon?

Mi az a #skinnytok?

A „skinnytok” hashtag első pillantásra ártalmatlannak tűnhet: diétás tippek, edzéstervek, alacsony kalóriás receptek – mi baj lehet ezekkel? Azonban sok esetben ezek a tartalmak a testképzavaros gondolkodást erősítik, és egészségtelen viselkedési mintákat normalizálnak. A vékony test idealizálása, a súlygyarapodás démonizálása, a „mit eszem egy nap alatt” típusú videók kényszeres, szorongást keltő formái olyan mentális nyomást helyeznek a fiatalokra – főként a lányokra –, amely hosszú távon súlyos következményekhez vezethet.

A TikTok hivatalos álláspontja szerint a #skinnytok blokkolása az egészségtelen fogyókúrás tartalmak elleni küzdelem része. A hashtagra kereső felhasználókat mostantól mentális egészségügyi forrásokhoz irányítják. Bár ez előrelépés, a szakértők szerint a probléma ennél jóval mélyebb.

A megkerülhetetlen algoritmus segíti a skinnytok-ot

Tom Quinn, a Beat nevű brit jótékonysági szervezet szóvivője szerint a TikTok lépése fontos, de korántsem elégséges. Ugyanis a felhasználók gyakran megtalálják a módját annak, hogyan kerüljék meg a szabályokat – más hashtageket használva, szándékosan elírt kulcsszavakkal vagy vizuális jelekkel operálva. A probléma nem pusztán egy-egy szó tiltásában rejlik, hanem abban, hogy a közösségi média algoritmusai gyakran pont azokat a tartalmakat emelik ki, amelyek extrémek, sokkolóak, vagy könnyen virálissá válhatnak – akár az egészség árán is.

A TikTok korábban is tett már lépéseket testképzavaros tartalmak ellen: idén márciusban például letiltotta az úgynevezett „chubby filtereket”, amelyek túlsúlyosnak mutatták a felhasználókat, és ezáltal sokak szerint szégyenérzetet keltettek.

„A heti 45 perc terápia nem tud versenyezni a napi órákon át tartó TikTok-használattal”

Ezt már Carole Copti francia táplálkozási szakértő mondja, aki szerint a közösségi média – és különösen a TikTok – jelentős szerepet játszik abban, hogy egyre több fiatal küzd evészavarokkal. Franciaországban a jelenség olyan méreteket öltött, hogy a digitális ügyekért felelős miniszter nyilvánosan ünnepelte a hashtag blokkolását, mondván: „vége a skinnytoknak”. De vajon tényleg vége?

Felelősség és kontroll – hol a határ?

A TikTok közleménye szerint folyamatosan felülvizsgálják biztonsági intézkedéseiket, és korlátozzák a tinédzserek által megosztott vagy elérhető tartalmakat. Emellett egészségügyi szakértőkkel is együttműködnek annak érdekében, hogy a keresési eredmények ne tereljék a felhasználókat káros tartalmak felé. Ezek a lépések fontosak, de az egyensúly megtalálása továbbra is nehéz: hogyan lehet egy szabad tartalomgyártó közösséget úgy szabályozni, hogy közben ne váljon túlságosan cenzúrázottá – ugyanakkor ne engedje, hogy a platform a mentális egészség rovására váljon sikeressé?

Mi a mi szerepünk ebben?

Az algoritmus nem mindenható. A felhasználók – főként a szülők, pedagógusok, felnőttek – felelőssége is hatalmas. Ahogy a fiatalok egyre korábban lépnek be a digitális térbe, úgy válik egyre fontosabbá az, hogy megtanítsuk nekik, hogyan használják kritikusan ezeket a felületeket. Hogy különbséget tudjanak tenni egészséges inspiráció és káros bálványozás között. Hogy tudják: a valódi testek nem szűrők és algoritmusok szerint működnek.

Mert a TikTok lehet, hogy letilt egy hashtaget – de a testünkről alkotott képünket nem egyetlen platform, hanem a saját tudatosságunk és önszeretetünk formálja igazán.