Az álhírek nagyon veszélyesek, a közösségi média nagyon könnyen manipulálható. Szakértők szerint az álhírek felismerése kulcsfontosságú, a médiatudatosság és a források ellenőrzése a lényeg a félretájékoztatás elkerülésében.

A 2025-ös németországi választások idején a közösségi médiát ellepték a szavazási manipulációról szóló hamis állítások. Egyes bejegyzések azt állították, hogy a lipcsei szavazólapokról hiányzott az Alternatíva Németországnak (AFD) jelöltjének neve. Az illetékesek gyorsan reagáltak, és egyértelműen cáfolták az állításokat, hangsúlyozva, hogy minden szavazólapot azonos módon nyomtattak, így az ilyen jellegű manipuláció lehetetlen volt. Az álhírek felismerése kulcsfontosságú.

Ez a példa tökéletesen megmutatja, hogyan terjednek az álhírek a közösségi médiában, és milyen hatással lehetnek a társadalomra. Az utóbbi évek globális és geopolitikai eseményei csak tovább erősítették a dezinformáció terjedését Európában és világszerte. De hogyan védekezhetünk ellenük? Szakértők adtak néhány tippet az álhírek felismerésére és az online félretájékoztatás elkerülésére.

Az álhírek felismerése: milyen jelekre figyelj?

Marc Owen Jones, a katari Northwestern Egyetem médiaelemző professzora szerint vannak olyan közhelyes kifejezések, amelyek egyértelműen árulkodnak a dezinformációról.

„A retorikai technikák nagyon erőteljesek. Ha egy bejegyzésben olyan mondatokat olvasol, mint például ‘a nyugati média elhallgatja’ vagy ‘amit a mainstream média nem mond el neked’, akkor gyanakodni kell. Ezek tipikus álhírek. Az ilyen kifejezések különösen választások vagy konfliktusok idején jelennek meg nagy számban, hogy manipulálják a felhasználók véleményét”

– mondja Jones. Robert Rajczyk, a Katowicei Sziléziai Egyetem professzora szerint a közösségi média algoritmusai jelentősen befolyásolják, hogy milyen tartalmakkal találkozunk.

„Minél több vitatott tartalmat fogyasztunk, annál több ilyet kínálnak nekünk. Így egyre inkább csak azt halljuk, amit hallani akarunk, vagy amit már eleve igaznak gondoltunk”

– figyelmeztet Rajczyk.

A mesterséges intelligencia és az álhírek felismerése

Az egyik legnagyobb kihívást ma már a mesterséges intelligencia (MI) által generált dezinformációk jelentik. A deepfake videók, az MI által generált képek és szövegek annyira valósághűek lehetnek, hogy még a tapasztalt internetezőknek is nehéz dolguk van a kiszűrésükkel.

„A mesterséges intelligencia által generált képek esetében gyakori hiba például az aszimmetrikus fülek vagy a furcsa szemüvegkeretek. Ha alaposan megnézed a képet, és olyan részleteket találsz, amelyek nem stimmelnek, akkor nagy eséllyel mesterségesen generált tartalommal van dolgod”

– mondja Jones.

Az MI által kreált hamis tartalmak egyik fő célja az érzelmek felkorbácsolása. Ha valami nagyon felháborítónak vagy sokkolónak tűnik, érdemes kétszer is ellenőrizni a hitelességét, mielőtt megosztanánk. Ez a manipuláció lényege. Ha felkorbácsolják az érzelmeinket, nagyobb eséllyel osztunk meg valamit, és az így gyorsabban terjed.

Miért fontos a források ellenőrzése?

A médiatudatosság kulcsfontosságú a dezinformáció elleni harcban. Ike Picone, a Vrije Universiteit Brussel professzora szerint a hírek működésének megértése az első lépés az álhírek felismeréséhez.

„Ha tisztában vagy azzal, hogyan működnek a hírek, könnyebben felismerheted, hogy egyes hagyományos médiumok miért lehetnek elfogultak bizonyos ügyekben. Emellett hasznos lehet mások véleményének kikérése is: kérdezd meg a szüleidet, a barátaidat, hogy szerintük egy adott hír hiteles-e”

-véli Ike. Rajczyk pedig azt tanácsolja, hogy mindig több forrásból tájékozódjunk.

„Olvassunk különböző híroldalakat, nézzünk utána az információknak még a hitelesnek tűnő médiában is. Ha nem rendelkezünk megfelelő oktatással és történelmi ismeretekkel, akkor sokkal könnyebben válunk a dezinformáció áldozatává”

– figyelmeztet Rajczyk.

Az álhírek felismerése és a médiatudatosság tehát nemcsak egyéni, hanem társadalmi felelősség is. Minél jobban tudatában vagyunk a manipulációs technikáknak, annál nehezebb dolguk lesz azoknak, akik félrevezető információkkal próbálnak befolyásolni minket.

(via)

Itt arról olvashatsz: boldogság világnapja. Mi tesz téged boldoggá.