Van valami mélyen elgondolkodtató abban, amikor a mindennapi döntéseink – például hogy mit eszünk ebédre vagy mit dobunk be vacsora gyanánt – kapcsolatba hozhatók egy olyan súlyos és jelenleg gyógyíthatatlan betegséggel, mint a Parkinson-kór. Egy friss tanulmány most pontosan erre hívja fel a figyelmet: a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása összefüggést mutat a betegség korai jeleinek megjelenésével.

A kutatás több mint negyvenezer egészségügyi dolgozó étkezési szokásait vizsgálta hosszú éveken át. A tanulmány készítői arra voltak kíváncsiak, vajon az élelmiszer-feldolgozottság mértéke miként befolyásolhatja az idegrendszerünket. Az eredmények pedig meglehetősen komor képet festenek: azok, akik napi szinten 11 vagy több adag ultrafeldolgozott ételt fogyasztottak, 2,5-szer nagyobb eséllyel mutatták a Parkinson-kór korai tüneteit, mint azok, akik háromnál kevesebb ilyen ételt ettek.

Mit is jelent az, hogy „ultrafeldolgozott”?

Ide tartoznak az előre csomagolt édességek, üdítők – akár cukorral, akár mesterséges édesítővel –, csipszek, szószok, joghurtalapú desszertek és reggelizőpelyhek. Az ezekben található adalékanyagok, a túlzott só- és cukortartalom, valamint az alacsony rost- és mikrotápanyag-szint mind hozzájárulhatnak a bélflóra kibillenéséhez, gyulladásokhoz és végső soron az idegsejtek károsodásához.

A Parkinson-kór tipikus tünetei – remegés, izommerevség, lassult mozgás – általában csak évek múlva jelentkeznek, de már jóval korábban is akadnak jelek, amelyekre érdemes figyelni. A székrekedés, a szaglás vagy a színek érzékelésének változása, az állandó nappali álmosság vagy akár egy ritka alvászavar (amely során az ember aktívan mozog álmodás közben) mind előjelek lehetnek. A tanulmány szerint ezek a korai jelek szignifikánsan gyakrabban fordultak elő azoknál, akik rendszeresen sok feldolgozott ételt fogyasztottak.

Fontos azonban hangsúlyozni: ez a kutatás nem azt állítja, hogy az ultrafeldolgozott ételek közvetlenül Parkinson-kórt okoznának. A kapcsolat inkább az életmódbeli mintázatokban keresendő – és abban, hogy ezek hogyan hatnak hosszú távon az idegrendszerre. Ahogy Dr. Xiang Gao, a kutatás vezetője is fogalmaz:

a kevesebb feldolgozott étel és a több teljes értékű, természetes élelmiszer fogyasztása jó stratégia lehet az agyunk egészségének megőrzésére.

Mit tehetünk, hogy feldolgozott élelmiszerek ne kerüljenek a szervezetünkbe?

A kérdés tehát nemcsak az, hogy mit eszünk – hanem az is, hogy mit szeretnénk megőrizni az életünkben. Az agyunk működése, a gondolkodásunk tisztasága, a mozgásunk szabadsága – mindezek az asztalunknál, a napi menünk összeállításakor is eldőlhetnek. A kutatás szerzői szerint már most van esélyünk a megelőzésre. Talán nem minden betegség kerülhető el, de sok mindent tehetünk azért, hogy a testünk és különösen az agyunk jó karban maradjon.

A tudatos étkezés tehát nemcsak a derékbőségünket befolyásolja, hanem akár az évtizedekkel későbbi életminőségünket is. És ebben a kontextusban egy hot dog vagy egy csomag chips már korántsem olyan ártalmatlan döntésnek tűnik. Ha az egészség a tányérunkon kezdődik, ideje lehet újraértelmezni a napi menüt.