Az elcsendesedés és a lélekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt húsvéthoz kapcsolódóan Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

Veres András hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsorában: a karácsony és a húsvét megszólítja a kevésbé vallásos embereket is, ez annak a jele, hogy szeretnének ők is Istennel és benne hívő emberekkel találkozni.

Steinbach József szerint a magyar társadalomban is lecsapódik a nyugati jelenség, hogy túlhajszoltak vagyunk, ugyanakkor – mint mondta – látja a vágyakozást is az emberekben az isteni örömhírre.

Arról, hogy a népszámlálási adatok szerint csökkent a hívők száma, Veres András is úgy vélekedett: több ma a vallástalan ember, mint tíz-húsz éve. Sokat kell tenni az elkövetkező időben azért, hogy háttérbe szorítsák a „nem divatos vallásosnak lenni” szemléletet, és a vallásos emberek nyíltan is merjék felvállalni a maguk véleményét – emelte ki. Hozzátette: a vallásos emberek ugyanis minden társadalomban építő tagok.

A fiatalokhoz is szeretnének szólni az egyházak

Steinbach József fontosnak nevezte, hogy a fiatalokhoz is tudjanak szólni az egyházak.

Veres András megjegyezte

a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.

A nagyheti felkészülésről szólva Steinbach József az elcsendesedés fontosságáról szólt, mint mondta:

Isten visszaadta nekünk Krisztus feltámadásában a szépséget, a szépségben való gyönyörködést, a szép élet lehetőségét, mert legyőzött minden rútságot.

Veres András szerint túlzottan materializáltuk az ünnepeinket, a húsvét is az evés-ivásról szól, a bevásárlócsarnokok vannak tömve, és nem a templomok.

Legyünk visszafogottabbak, ne annyira a külsőségekre fordítsuk a figyelmünket, a testünk mellett a lelkünkkel is foglalkozzunk

– tanácsolta.

Van út egymás felé

A kereszt jelentéséről szólva a református püspök a megtartatás, a megváltás csodájáról beszélt, arról, hogy a kereszthez minden terhet, minden bűnt, mindent, ami nyomaszt letehetünk.

A függőleges szára mutatja, hogy van út Istenhez, a vízszintes pedig azt, hogy van út egymás felé

– mutatott rá.

A katolikus püspök hangsúlyozta: a kereszt nem egyszerűen egy bizsu vagy ékszer, a kereszt a megváltás szimbóluma. A régi világban nagyobb tisztelete volt, úton-útfélen állítottak kereszteket és minden család otthonában ott volt a feszület. Apor Vilmos jelmondata volt, hogy a kereszt az erőset szelídíti, a gyengét erősíti – elevenítette fel.

A szenvedőkhöz az egyház mindig nagy alázattal fordul

– mondta Steinbach József, aki szerint az irgalom kultúrájára van szükség, mert valahol mindannyian szenvedünk.

Veres András pedig az együttérzés jelentőségéről szólva megjegyezte: Ferenc pápáért aggódva amellett, hogy imádkoztak érte, önmagukba is láthattak a hívők.

A nagyhét eseményeire készülni lelkészként is fárasztó, azonban olyan öröm a szolgálat, hogy az mindenért kárpótol

– emelte ki a műsor végén Steinbach József.

Veres András is egyetértett ezzel, és azt mondta, hogy a hamvazószerdát követő negyven nap átélésével az ember erős várakozással érkezik, a papság számára a húsvéti liturgia a vigília csúcsa.