Az extrém hőség emberek millióinak a haláláért lehet felelős a kutatók szerint. Már a század végére drámai számokra lehet készülni a szélsőséges hőmérsékletek miatt.

Súlyos lehetőségre figyelmeztettek a kutatók: az extrém hőség emberek millióinak a gyilkosa lehet Európában, már a század végén. A szélsőséges hőmérsékletek ugyanis – különösen a hőség – az előrejelzések alapján 2,3 millió ember haláláért lehetnek felelősek. Mindez csak akkor enyíthető valamelyest, ha az országok hatékonyabban mérsékelik a szénszennyezést, illetve jobban alkalmazkodnak a melegebb körülményekhez.

Egyelőre a hideg rosszabb, mint az extrém hőség

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy napjainkban még a hideg idő pusztít el több embert Európában, szemben az extrém hőséggel.

A London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatócsoportja azonban különböző forgatókönyvek klímaszimulációit alkalmazta, 854 város halálozási arányait górcső alá véve.
Megállapításuk szerint a hideg miatti halálesetek csökkenést mutatnak, viszont a hőhullások gyorsan szárnyalni kezdhetnek.

Az extrém hőséggel nehéz megbirkózni – bele is bukhatunk

Mivel nem túl nagymértékű az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az olyan, nem igazán jelentős alkalmazkodással, mint a klímaberendezések és a hűtőközpontok bevetése, hatalmas növekedésre kell készülni Olaszországban, Dél-Spanyolországban és Görögországban az éghajlatváltozás miatti hőhalálozások arányát illetően.

Mint arra a Nature Medicine szaklapban megjelent tanulmány rámutatott: északon, Skandináviában, illetve az Egyesült Királyság nagyrészén a kutatók szerint kevesebb lesz a hőmérséklettel összefüggő halálesetek száma, főleg, mert a hideg mérséklődik.

„Nem túl sok okunk van azonban bizakodni, ugyanis a legoptimistább forgatókönyvek alapján is – amellett, hogy a szén, az olaj és a gáz szén-dioxid-kibocsátása jelentősen lecsökken és az alkalmazkodás erőteljes lesz – a világ felmelegedésével az tapasztalható, hogy a hőmérséklettel összefüggő, vagyis az extrém hőség miatti halálozások megnövekednek. Északon azokon a helyen látszik a hideg miatti halálozások számának csökkenése, ahol nem igazán lakott a környék, szemben a délebbre eső helyekkel, ahol viszont arra lehet számítani, hogy a beáramló forróság valósággal fájni fog”

– mondta Pierre Masselot, környezeti epidemiológus és statisztikus, a tanulmány vezető szerzője.

„A Földközi-tenger egy éghajlati forrópont. Olyan régió, amely sokkal gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Málta pedig ennek a kellős közepén található”

– mondta Masselot.

A tanulmány előrejelzése alapján Máltán a hőmérséklettel összefüggő halálozási arány 269 fővel emelkedik minden 100 ezer emberre vetítve a század végére.
Írországban azonban kissé mérséklődik majd, 100 ezer fő esetén 15-re.

„A jómódúbb Nyugat-Európa jobban jár majd általánosságban, mint Kelet-Európa”

– vélte a kutató.

Extrém hőség – most sem biztatóak a halálozási számok

Az extrém hőség már az ajtón kopogtat: az elmúlt pár esztendőben több hőhullám jelentkezett már, melynek során több ezer ember halt meg Európában – az egyik ilyen legjelentősebb a 2003-as volt, csaknem 70 ezer halálesettel.

Különösen sok ember halhat meg a nagyvárosokban, melyek közel fekszenek a Földközi-tengerhez és sok lakosuk van. Ezeknek a városoknak a század hátralévő részében számos halálesettel kell szembenézniük. A szakemberek rámutattak, hogy az – általuk vizsgált – legrosszabb esetben a spanyolországi Barcelonában csaknem negyedmillió plusz haláleset történhet az extrém hőségnek köszönhetően, az olasz fővárosban, Rómában és Nápolyban pedig közel 150 ezer.

Masselot kutatócsoprtja áttekintette, mi lenne a helyzet egy olyan forgatókönyv esetében, ahol a szénszennyezés enyhén rosszabb, mint a jelenlegi és extra alkalmazkodás sincs a hőhöz. Az éghajlatváltozás okán így több mint 5,8 millió túlzott hőhalált állapítottak meg, s csaknem 3,5 millióval volt kevesebb a hideg miatti elhalálozások száma. A kutatók szerint mivel jellemzően régebbiek a lakások és kevesebb a klímaberendezés, Európának rendkívül nagy alkalmazkodásra van szüksége az extrém hőséggel szemben.

„Szükség van a központban levegőre, több zöldfelületre és hűtőközpontokra, hogy az előrejelzett halálozási arányokat leszorítsák”

– mondta Masselot.

Észak-Amerikában egyébként a kutatók szerint kevésbé valószínű, hogy ilyen erős lesz a fenti trend.

(Via)