A munka és magánélet egyensúlya régóta foglalkoztatja az embereket, de a modern világ kihívásai még inkább előtérbe helyezték ezt a témát. A multitasking elvárása, a technológia által biztosított állandó elérhetőség és a társadalmi nyomás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan úgy érzik, lehetetlen megtalálni a megfelelő munka-magánélet arányt. De vajon valóban létezik univerzális egyensúly?

Fazekas Éva, aki Jobangel néven álláskeresési és karriertanácsadással foglalkozik, szerint a válasz nem ennyire egyszerű.

Munka és magánélet egyensúlya: Eszik vagy isszák?

„A munka és magánélet egyensúlyát szerintem nem egy statikus, mindenkire érvényes képletben kell keresni, hanem egyéni megközelítésekben. Nem hiszek abban, hogy létezik egy univerzális egyensúly, amely minden helyzetben megfelelő, mérőszámokkal mérhető. Ehelyett azt gondolom, mindenkinek meg kell találnia azt az arányt, amelyben jól érzi magát, és ami támogatja mind a szakmai, mind a személyes céljait”

– magyarázza Fazekas Éva.

Kiemelte, szerinte nincs egyetlen helyes út, hiszen minden ember más prioritásokkal és élethelyzettel rendelkezik. Az egyensúly dinamikusan változhat az életünk különböző szakaszaiban: van, amikor a karrier kap nagyobb szerepet, máskor a család vagy a pihenés kerül előtérbe. A lényeg, hogy tudatos döntéseket hozzunk, és ne külső elvárásoknak akarjunk megfelelni.

Mi áll az utunkba?

Fazekas Éva a legnagyobb akadálynak ebben azt látja, hogy több külső elvárást is magunkévá teszünk, melyeket nem kellene.

„Gyakran idealizáljuk a „mindent egyszerre” életmódot, a „multitasking” például rendszeresen megjelenik az álláshirdetésekben, miközben a fókuszált figyelemmel, koncentrációval teljesen szembemegy”

– emelte ki Éva.

„A multitasking mellett létezik egy másik elvárás is, a „komfortzónán kívüli” lét, ami az általános vélekedés szerint KELL a fejlődés érdekében. Így szinte lehetetlen harmóniát teremteni magunknak, emiatt folyamatos frusztrációt élünk meg. Ha csak nem utasítjuk el mindezt tudatosan. Ehhez viszont az kell, hogy szánjunk elég időt arra, hogy átgondoljuk, mi az, ami valóban fontos számukra, és mi az, amit csak a környezetünk vagy a társadalom vár el tőlük. Enélkül könnyen elveszhetünk a feladatok és elvárások forgatagában, és nem biztos, hogy felismerjük, mikor kellene változtatnunk”

– hangsúlyozza a szakértő.

Fenntarthatatlan elvárások önmagunkkal szemben

Véleménye szerint az állandó multitasking, a folyamatos teljesítménykényszer és az a hit, hogy minden területen egyszerre kell tökéletesen helytállnunk, hosszú távon fenntarthatatlan. Ráadásul az időhiány, az elmosódó határok, a túlzott elvárások magukkal szemben, a megfelelési kényszer a társadalmi elvárásoknak, mind rontják az esélyét egy harmonikus munka-magánélet arány megteremtésének.

„A hosszú munkaórák, túlórák vagy a rugalmatlan munkarend miatt nehéz elegendő időt szánni a családra, barátokra, vagy saját magunkra. A digitalizációval és a távmunka térnyerésével a munka és a magánélet közötti határok gyakran összemosódnak. Az emberek hajlamosak munkaidőn túl is e-mailekre válaszolni, vagy elvégezni olyan feladatokat, amelyek a munkához tartoznak. A szellemi munkát ma már szinte lehetetlen befejezni: mindig csak abbahagyni lehet. A munkahelyi magas elvárásokat szakmai tudással, hatékonyságjavító eszközökkel lehet teljesíteni. Én sokkal nagyobb problémának látom, hogy a „munka-magánélet egyensúly” szlogen megjelenésével a magánéletünkhöz is támasztanak olyan elvárásokat akár a munkáltatók is, amik teljesítéséhez viszont alig van eszközünk”

– részletezte Éva.

A modern technológia sem könnyíti meg az egyensúly fenntartását. Az okostelefonok és az állandó online jelenlét miatt a munka és a magánélet határai elmosódnak.

„Ha jól használnánk őket, megkönnyíthetnék az életünket”

– mondja Fazekas Éva. A megfelelő digitális eszközök és technikák segíthetnének a rugalmasság megteremtésében, például abban, hogy a munkát rugalmasabban osszuk be. De ha nem szabunk tudatos határokat, az állandó elérhetőség frusztrációt és stresszt eredményezhet.

Mik azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy kibillentünk az egyensúlyból?

Fazekas Éva szerint ezek lehetnek fizikai, érzelmi és viselkedésbeli tünetek:

„Krónikus fáradtság, egészségügyi problémák, ingerlékenység, dühkitörések – ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek.”

Az is intő jel, ha valaki már nem tudja hatékonyan kezelni az idejét, folyamatos késésekbe vagy halogatásba csúszik, illetve, ha úgy érzi, soha nincs elég ideje semmire. Ilyenkor nem elég néhány nap pihenés, hanem komolyabb változtatásokra van szükség.

Egészséges munka és magánélet egyensúlya: De hogyan lehetne mégis fenntartani?

Fazekas Éva szerint a legfontosabb a tudatos döntéshozatal és a saját prioritások felvállalása.

„Ha hagyjuk, hogy mindenki a saját szükségleteihez és élethelyzetéhez igazítsa az idejét és energiáját, összességében jobb teljesítményt és kiegyensúlyozottabb életet fogunk látni.”

Ez nemcsak az egyének, hanem a munkahelyek és a társadalom szintjén is pozitív hatással járhat.

A hatékony időmenedzsment is kulcsszerepet játszik. A feladatok priorizálása, a reális időkeretek meghatározása és a pihenés tudatos beépítése segíthet abban, hogy elkerüljük a kiégést.

„Sportosan fogalmazva a pihenés is része az edzésnek”

– teszi hozzá a szakértő. Szerinte fontos, hogy ne ragaszkodjunk görcsösen egy előre megtervezett időbeosztáshoz, hanem adjunk teret a rugalmasságnak is.

Mit tehetünk vállalkozóként?

Az önálló vállalkozók számára különösen nagy kihívás a munka és a magánélet elválasztása, hiszen náluk nincs éles határ a munkaidő és a szabadidő között. A tanácsadó szerint náluk is a tudatos határhúzás a kulcs:

„Ha a vállalkozásukra munkaként tekintenek, és nem hagyják, hogy teljesen beszippantsa őket, könnyebben megteremthetik a saját egyensúlyukat.”

Összességében tehát a munka és a magánélet egyensúlya nem egy konkrét cél, hanem egy folyamatosan változó állapot, amelyet saját igényeink és élethelyzetünk alapján kell alakítanunk. A legfontosabb, hogy ne mások elvárásaihoz igazítsuk az életünket, hanem olyan döntéseket hozzunk, amelyek hosszú távon minket szolgálnak. Ahogy Fazekas Éva is fogalmaz:

„Ne a munka és a magánéletünk legyen egyensúlyban, hanem mi magunk harmóniában.”

Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy a munka-magánélet arányát jobban önmagunkhoz tudjuk igazítani?

Fazekas Éva szerint a rövidtávú megoldás a technológiai eszközök célzott használata: állítsunk be „offline időszakokat,” amikor kikapcsoljuk az értesítéseket, adjunk magunknak határidőt egy-egy feladatra, és azt tartsuk is be. Például: „ezzel ma délelőtt 10 óráig fogok csak foglalkozni, utána mást veszek elő”. Használhatunk külön eszközöket munkára és magánéletre, hogy könnyebb legyen elválasztani a két területet. Tervezzük meg előre a napjainkat, és szánjunk időt a pihenésre – extrém esetben a pihenés is lehet egy feladat a naptárban.

„Az akut intézkedések mellett az átgondoltság, tervezettség fog segíteni: A prioritások tisztázása, amikor meghatározzuk, mi az, ami igazán értékes számunkra a munkában és a magánéletben. Ez segít eldönteni, mire fordítsunk több energiát”

– hangsúlyozza Fazekas Éva.