Egykor a karrierépítés egyet jelentett azzal, hogy beléptünk egy céghez, és évtizedeken át hűségesen ott is maradtunk. Mára ez az elképzelés egyre kevésbé illik a valósághoz, különösen a fiatalabb generációk esetében. A Z generáció új irányba mozdult el: egyre többen döntenek úgy, hogy nem egyetlen munkahelyre teszik fel minden energiájukat, hanem több, párhuzamosan futó állást vállalnak. A jelenség neve: polyworking – és ha még nem hallottál róla, ideje megismerkedni vele.
Több munka, több szabadság?
A polyworking, vagyis több állás egyidejű vállalása nem csupán egy újabb divatos kifejezés. Egy életforma, egy válasz arra a gazdasági és társadalmi bizonytalanságra, amely a mai fiatalokat – különösen a világjárvány után – a munka világában éri. Az amerikai adatok szerint a Z generáció közel fele három vagy több munkahellyel zsonglőrködik, miközben a hagyományos karrierutak már nem tűnnek biztos menedéknek.
A fiatal munkavállalók számára a motivációk sokfélék. Vannak, akik egyszerűen a pénzügyi biztonságot keresik: az infláció, a stagnáló fizetések és az egyre kiszámíthatatlanabb munkáltatói döntések (elég csak a sorozatos leépítésekre gondolni) miatt kézenfekvő választás lehet több jövedelemforrás kialakítása. Mások számára a polyworking inkább kreatív szabadságot, önkifejezést és változatosságot jelent – olyan lehetőséget, ahol a napi kenyérkereset mellett a szenvedélyeiknek is teret adhatnak.
A polyworking a munkavégzés új normalitása
Az, hogy valaki egyszerre dolgozik például marketingesként, jógatanárként és szabadúszó fordítóként, ma már nem ritkaság, hanem egyre inkább norma. A távmunkára való átállás még inkább megnyitotta az utat a polyworking előtt: az otthoni munkavégzés lehetővé teszi, hogy valaki csendben és észrevétlenül váltson egyik projektből a másikba, vagy egyszerre több cég számára nyújtson szolgáltatást.
Ez a szabadság azonban nem kevés tudatosságot igényel. Az időbeosztás mesterszintű koordinálásától kezdve a mentális egészség védelméig sok mindenre oda kell figyelni. Ahogyan azt több kutatás is megerősítette, a polyworking gyakran hoz magával fáradtságot és kiégést. Emellett rombolhatja a személyes kapcsolatokat is, ha nincs meg a kellő egyensúly.

Női szemmel: rugalmasság vagy terhelés?
A nők esetében a polyworking különösen összetett jelenség. Miközben sokan keresik a rugalmasságot, hogy összehangolják a munkát a családdal, a háztartással vagy épp a tanulással, a többállásos életmód gyakran rejt magában pluszterhet is. Ugyanakkor egyre több fiatal nő dönt úgy, hogy a vállalati kötöttségek helyett – vagy mellett – szabadúszóként, mellékállásban, kreatív projektek révén teremti meg az anyagi és szakmai függetlenségét.
Ez a tudatos önépítés ugyanakkor azt is megkívánja, hogy tisztában legyünk saját határainkkal. A „mindent is akarok” mentalitás könnyen átcsaphat túlhajszoltságba, amely nemcsak a munkánkra, de az egészségünkre és a kapcsolatainkra is rányomhatja a bélyegét. Fontos tehát, hogy a polyworking ne váljon kényszerré, hanem lehetőség maradjon – olyan térként, ahol megmutathatjuk, hányféle szerepben tudunk helytállni, de csak annyiban, amennyi még fenntartható.
A polyworking a jövő munkája?
A polyworking sokak számára nem választás kérdése, hanem alkalmazkodás a realitásokhoz. A biztonságot adó egy munkahely egyre inkább illúzióvá válik, és a fiatal generációk ezt gyorsan felismerték. Helyette egy új szemlélet formálódik: a munka nem csupán megélhetés, hanem identitás, kreatív önkifejezés, sőt, közösségi kapcsolódás is lehet. És nem utolsósorban: stratégia a túléléshez egy gyorsan változó világban.
Ahhoz azonban, hogy ez a sokféle szerep összehangolható legyen, valódi figyelemre, önismeretre és határtartásra van szükség. A polyworking ugyanis lehet inspiráló életforma, de csak akkor, ha nem égetjük ki magunkat útközben. Talán ez a legfontosabb: hogy megtanuljuk, hogyan dolgozhatunk többet. Persze úgy, hogy közben ne veszítsünk el semmit abból, akik vagyunk. Mert a jövő munkája nem biztos, hogy kevesebb, de egészen biztosan többféle lesz. És sokkal inkább rólunk fog szólni.