Ez lesz az! – jelentette ki anyukám lelkesen, miközben még csak ingatlanhirdetés címsorát olvasta. A „Kedves kis házikó eladó természetközeli környezetben!” kifejezés elég volt ahhoz, hogy már lássa is magát, amint a verandán kávézgat a madárcsicsergésben. A valóság viszont egy GPS által is kétszer átgondolt földút végén várt ránk. A házvásárlás nem is indulhatott volna jobban…

A ház eldugott volt. Nagyon. Olyan „itt még a postás sem jár, csak a térképész” eldugott. Odaúton a Google Térkép háromszor újratervezett, kétszer feladta, és végül egy szántóföldön keresztül próbált navigálni.

A ház pedig? Megérkezve olyan érzésem volt, mintha valaki egy Grimm-mesét próbált volna életre kelteni – és sajnos sikerült neki. Na, nem a mézes-mázos, gyerekeknek szóló verziót, hanem az eredetit… A tetőn szorgosan dolgozott a moha, amolyan „szigetelés helyett” filozófiával. A kert valóban élő, lélegző természet volt – talán kicsit túl élő is. Az őzike, ami átszökkent a gaztengeren, kedves gesztus volt az anyatermészettől, de egyúttal figyelmeztetés is: Itt ember labdába sem fog rúgni.

A második „álomházról” azt írták: „részben felújított”. Ez, mint később rájöttem, az ingatlanhirdetések „nem akarunk hazudni, de azért nem is mondunk igazat” verziója. A valóságban ez egy sufnituning-mennyország volt. A konyhában a járólap valószínűleg saját kezűleg lett lerakva, mivel az egyik fele 5 centivel magasabban volt, mint a másik. A fürdőszoba modernnek tűnt… egészen addig, míg észre nem vettük, hogy a zuhanyrózsa egy viráglocsolóhoz hasonlított, és a tükör mögött nem volt fal. Csak… lehetőség.

A harmadik háznál már rutinosan álltunk a dolgokhoz. A tulaj lelkesen fogadott minket, majd 20 perces monológban mutatta be a „melléképületeket”, olyan büszkeséggel, mintha legalábbis olimpiai aranyak lettek volna. Sosem fogom megérteni, hogy egy hulladékból összetákolt, abszolút ledózerolás-nyertes kuszlik – és ennek hetvenhét rokona – miért vált ki ekkora örömöt bizonyos emberekből. A ház további „előnyeit” nem is méltatnám, ámbár, ahogy anyukám is megjegyezte: „Nagyon szép széles az ablakpárkány!”

És akkor jöjjön a tanulság: mire figyelj házvásárláskor?

1. A „részben felújított” nem mindig jelent jót

Ez a kifejezés az ingatlanhirdetések egyik legnagyobb eufemizmusa. A valóságban gyakran azt jelenti, hogy a tulajdonos néhány apróságot kicserélt (pl. egy mosdót vagy pár csempét), de az alapvető, költségesebb problémákat (elektromos hálózat, vízvezeték, tető, szigetelés) meghagyta a következő tulajdonosnak. Fontos, hogy ne dőljünk be a friss festésnek vagy új ajtónak – ezek sokszor csak a figyelmet hivatottak elterelni a komolyabb hibákról.

Tipp: Nézz bele a biztosítéktáblába, nyisd ki a vízcsapokat, kérdezz rá a fűtésrendszerre, és ha lehet, vigyél magaddal egy szakembert.

2. A „természetközeli” nem mindig azt jelenti, amit gondolunk

Ez a leírás csábítóan hangzik – főleg, ha valaki a nyugalomra és madárcsicsergésre vágyik. De fontos megérteni, hogy a természetközeli sokszor egyet jelent a távoli, infrastruktúra nélküli, nehezen megközelíthető helyszínnel. Ha nincs a közelben bolt, tömegközlekedés, orvos vagy akár egy jó minőségű út, akkor a romantikus természet gyorsan frusztráló elszigeteltséggé válhat.

Tipp: Térképezd fel az utat a házig különböző napszakokban és időjárási körülmények között is. Télen például előfordulhat, hogy egy sáros földút használhatatlanná válik.

3. A melléképületek értéke gyakran erősen túl van becsülve

Egyes tulajdonosok rendkívül büszkék lehetnek a sufnira, fészerre, garázsra, „nyári konyhára” – akkor is, ha azok gyakorlatilag használhatatlan állapotban vannak. Ne hagyjuk, hogy ezek eltereljék a figyelmünket a főépület állapotáról. Egy düledező tároló nem értéknövelő tényező, hanem bontási költség.

Tipp: Nézd meg, hogy van-e alapjuk, szárazak-e belül, vagy csak szél és eső járja őket. Ha tele vannak lommal, az is intő jel lehet.

4. A szerkezeti és műszaki állapot kulcskérdés

A ház külseje könnyen elbűvölhet, de a legnagyobb kiadások a „nem látszó” dolgokból jönnek: tető, alap, szigetelés, vízszigetelés, csatornarendszer, elektromos hálózat. Ha ezek rossz állapotban vannak, a vételáron túl akár milliós kiadások is várhatók.

Tipp: Figyelj a penésznyomokra, vizesedésre, repedezett falakra, álmennyezetre (gyakran elrejti a problémákat). A tetőt ne csak kívülről nézd meg: ha lehet, mássz fel a padlásra is!

5. A családod véleménye fontos, de ne csak a szív vezessen

Ha valaki másnak segítesz házat keresni – például az édesanyádnak –, akkor különösen nehéz egyensúlyozni a szívesen elképzelt életkép és a realitás között. Lehet, hogy anyukád csak azt látja, hogy „van virágoskert”, te meg közben észreveszed, hogy a fürdőszobát teljesen fel kell újítani.

Tipp: Írjatok együtt egy listát a prioritásokról (pl. biztonságos környék, orvos közelsége, alacsony rezsi), és minden házat ez alapján értékeljetek.

6. Ne csak szemet vigyél – hanem józan észt is (és lehetőleg egy statikust)

Egy szakember (építész, statikus, épületgépész) többet mondhat egy házról 10 perc alatt, mint amit mi laikusok napok alatt kiderítenénk. Az, hogy mennyire dől a fal, mennyit bír a tető, vagy hogy elég vastag-e a szigetelés, sokszor csak műszaki tapasztalattal ítélhető meg. A legjobb vétel is rémálommá válhat, ha utólag derülnek ki súlyos hibák.

Tipp: Ha komolyan gondolkodtok egy ház megvételén, inkább költsetek pár tízezer forintot egy szakvéleményre – ezzel akár milliós kiadásoktól óvhatjátok meg magatokat.

Olvass még több érdekes cikket Otthon rovatunkban!