A Ragazze.hu online női magazinunk megújulásával egyidőben hirdettük meg a Ragazze Hősnője pályázatot. Öt kategóriában (Karrierváltás, Segítségnyújtás, Közösségépítés, Életmódváltás és Kiút a krízisből) vártuk a jelentkezőket. Mély, őszinte, motiváló, sokszor szívszorító történetek érkeztek be lapunkhoz. Az írások azt üzenték, amiért pályázatunkat is elindítottuk: az igazi hősnők köztünk élnek. A személyes, olykor fájdalmas élettörténetek megosztása már önmagában nehéz folyamat, így minden pályázót hatalmas elismerés illet. Az őszinte, inspiráló történetek feldolgozása után szavazott a zsűri a győztes pályázatokról. A döntés nem volt könnyű, hiszen minden pályamunka mögött egy-egy rendkívüli női történet áll.

A Karrierváltás kategória egyik pályázója: Kovács Fridrik Lilla

Alább olvasható pályázata.

Kovács-Fridrik Lilla vagyok, örök „keljfeljancsi”, 2013 óta „főnixmadár” is, aki éli az egészségtudatos, sportos, művészetet szerető és alkotó ember szabad, boldog életét, akin nem fog ki a váratlan, drámai élethelyzet sem.

Közgazdászként a közigazgatásban dolgoztam, voltam gazdasági tanácsadó, gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető, állami apparátusban a munkaerő piac egy láncszeme a sok közül, aki szabálykövető, integritás szemléletű életet élt/él. Tetteim, eddig elért céljaim hitelessé tettek utamon és korábbi terveim is engem igazoltak. Tudatosan készültem a közelgő nyugdíjas évekre, tervet készítettem, hogyan maradhatok aktív hatvan éves kor felett is, hogyan őrizhetem meg egészségemet és miként fejezhetem ki önmagam a művészetekben. Tudatosan készültem rá és folyamatosan tettem érte.

Aztán jött az élet és terveimben időben kicsit beelőzött, mivel az állami apparátus csoportos létszámleépítés alanyává váltam még a nyugdíj korhatáromat megelőzően, hatvan évesen. De a trauma elmaradt, sőt felszabadultságot éreztem. Amire tudatosan készültem, most be tudott teljesedni, mert a mindennapjainkban kényszer és kötelezettség nélkül a hobbijaimnak tudom szentelni az időmet.

2013 óta, betegségből fakadóan ismerem és magánemberként közvetítem az egészségtudatos életforma fontosságát. Magammal szembeni elvárás volt a sportos életmód, az egészségem megtartása érdekében végzett mozgás. Belső indíttatástól vezérelve 2019-ben, 55 évesen beiratkoztam egy sportakadémiára azzal a szándékkal, hogy a sportiskolába járással, a rendszeres sportolással „biztonságban tudhatom magam”, de egyben tanulok, képzettséget is szerzek.

Így az államigazgatási munka mellet elvégeztem ezt a sportakadémiát, ahol csoportos fitnessz instruktor képzettséget szereztem. Aztán annyira kedvet kaptam, hogy a sport és a gyerekek szeretete miatt elvégeztem a gyermek mozgásfejlesztő tréner képzést is. Olvastam, tanulmányoztam a sport, a táplálkozás és életmód kapcsolatát, ami annyira inspirált, hogy végül megszereztem a fitnessz táplálkozási és életmód tanácsadó képzettséget is. Ekkor már teljes lelkesedéssel fordultam a képzések felé. Milyen jó lesz majd „szuper nagyi”-nak lenni, fitt-nek maradni, gondoltam, és ez csak hajtott, hajtott tovább.

A tánc is a mozgás, a sport része, ami hozzájárul az egészség megőrzéséhez, a prevencióhoz, úgy éreztem, hogy hasznos lesz számomra a táncterapeuta képzettség megszerzése is. Az öregedés folyamatának lassításában, a demencia, és alzheimer-kór tüneteinek javításában, illetve a kialakulás megelőzésében is hatékony szerepe van, gondoltam javamra válik majd.

A szenior korosztály egyre inkább fontossá vált számomra, továbbá a velük való kapcsolódás, a törődés, jómagam is 60 éven túl vagyok. Mivel egyre inkább érdekelt az idősödés folyamata, annak lassítási lehetőségei és életmódom egyre tudatosabbá vált, így ennek eredménye lett, hogy elvégeztem a szenior tréner képzést, és szenior tréner lettem.

Rendszeresen, hetente két-három alkalommal mozgok, amit nem tudok megunni, mivel az aktív edzéstől kezdve, a futáson át a gyaloglásig, túrázásig széles kedvenceim tárháza. De megmászom a magas hegyeket is. Jelenleg pedig egy öregedés-kutatás alanya is vagyok.

Sport mellett művészet

A sport mellett a festés és kollázsolás is életem részét képezi. Hiszem és vallom, hogy a művészet és a sport szorosan kapcsolódik egymáshoz, egyik része a másiknak, segít a mentális és fizikai egészség megőrzésében, nem utolsó sorban mindkettő megtanít az összpontosításra, a jelenben való létre, a szorgalomra, kitartásra. Vallom, hogy míg a kéz és láb dolgozik, addig a fej pihen.

A magam kikapcsolódására kezdtem „élményfesteni” még 2018 végén. Aztán egyre inkább beszippantott az érzés, vonzott a művészettörténet. Tanultam, tanítottak, ma pedig már magamtól festek, absztrakt, kortárs képeket. A hangulatomat, az érzéseimet viszem vászonra. A művészet szeretete miatt kezdtem bele a kollázs készítésbe is, amelyet rendkívül szeretek. Négy-öt alkalommal festményeimet, kollázsaimat beválogatták galériák kiállításaikra. A művészetek kapcsán erősödött meg bennem annak bizonyossága, hogy a sport mellett a művészetek gyakorlása, az alkotás is segít a mentális frissesség megőrzésében, a lelki egyensúly megtartásában, személyesen engem pedig a „jól vagyok” állapotának megélésében.

Mind a sport, mind a művészet iránti tenni vágyásom és tanulásom 2018-2019-től datálódik, készültem a nyugdíjba menetelre, viszont amikor beérett a két területen a hobbim, jött a munkahelyen a leépítés 2024-ben. Semmi gond, mondtam, megráztam magam, a hobbimat folytattam/folytatom tovább a mai napig is. 2025-ben kollázs műhelyt szeretnék, egy kreatív, alkotó közösséget és természetesen a szenior trénerségem megélését. Sőt.

Tagja lettem két önkéntes közösségnek is. Az egyik önkéntes közösség, ahol magányos, idős embereket látogatunk önkéntesként, beszélgetünk és támogatjuk őket felolvasással, bevásárlással, informatikai ismeretekkel. Kapcsolódást jelentünk számukra. A másik közösség pedig egy olyan szenior közösség, ahol rendszeresen önkéntes munkát végzünk, rendezvényeken, intézményekben, színházban, múzeumban. Felemelő érzés önzetlenül adni, amikor az ember nem vár viszonzást, de tudja, hogy a másik ember vagy közösség javára tud tenni. 2025 szeptemberétől a közösség tagjainak szeretném a szenior tornát, és a kollázsolást rendszeresen tartani.

Ahogy megyek előre a korban, úgy, egyre fontosabb számomra a szenior korosztály fizikai és mentális egészségének megőrzése, amelyhez segítséget tudok adni az idősödő, szenior korosztály számára és ez jómagam számára is egészségügyi és mentális haszonnal jár.

Szerencsésnek érzem magam, mivel mert már jóval korábban gondoskodtam arról, hogy miként kerülhetem el az ilyen krízishelyzetet. Hálával tartozom a két önkéntes közösségnek, akikhez tartozhatom, akik – mint egy háló -, erősen tartanak.

„Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában” (Mahatma Gandhi)

A Ragazze Hősnője pályázat támogatója: Sencor Magyarország, Omorovicza Budapest, Blue Colibri (Connect Konferencia), Játékszín, Női váltó,  Agnes Silka