A közösségi média függőség leküzdése nehezebb, mint gondolnánk, mert a platformok úgy vannak kialakítva, hogy függővé tegyenek. Leah Asmelash a CNN újságírójának egy három napos kísérlete rávilágított arra, hogy a közösségi média nem csak időrabló, hanem az életünk szerves részévé is vált, és nehéz lemondani róla.
A közösségi média függőség elhagyása elég könnyűnek tűnik kívülről – csak ne görgess. Leah Asmelash, a CNN újságírója három napra megpróbált kiszállni az Instagram, Facebook és X ördögi köréből. Ami elsőre egyszerű kísérletnek tűnt, az gyorsan rávilágította a platformok rejtett hatalmára: kényszeres mozdulatok.
Így lehet kiszállni a közösségi média függőség ördögi köréből
„Először a kényszeres mozdulatokat vettem észre”
– írta Asmelash. Egy-egy szünetben automatikusan kattintott a telefonja kijelzőjére, hogy megnyissa az Instagramot vagy az X-et. Aztán rájött, mennyire mélyen beépült ezeknek az alkalmazásoknak a használata a mindennapjaiba. Szinte mindenhol használta: étkezés közben, az ágyban elalvás előtt és a mosdóban is.

Minden egyes alkalommal, amikor betöltött egy alkalmazást, pánikszerűen zárta be, és próbált más elfoglaltságot keresni – például megnézni az időjárás-előrejelzést vagy az e-mailjeit. Azonban a közösségi média elhagyása nem volt olyan egyszerű, mint egy rossz szokásról való lemondás. A munka miatt újra és újra vissza kellett térnie az online térbe.
És ezzel nincs egyedül. Az elmúlt években egyre több ember próbált leválni a közösségi médiáról – részben a politikai botrányok, részben az adatvédelmi aggályok miatt. Egyesek teljesen törölték fiókjaikat, mások alternatív platformokat kerestek, mint például a Bluesky.
Mi lesz a barátságokkal közösségi média nélkül?
Asmelash gyorsan rájött, hogy a közösségi média nemcsak időrabló, hanem információszerzésre is kiváló eszköz. Hol lehet egy adott étterem nyitvatartását megtalálni? Hogyan lehet gyorsan elérni egy régi barátot?
„Zavarba ejtő volt, mennyire támaszkodom ezekre az alkalmazásokra”
– írta. Marissa Butler, egy független könyvkereskedő, szintén hasonló dilemmával szembesült. Miután a Meta újabb politikai döntései miatt törölte fiókjait, hamar rájött, hogy a kapcsolatai kezdtek meglazulni.
„Ha mindenki egyszerre hagyná ott a közösségi médiát, az egy dolog lenne. De ha csak te tűnsz el onnan, akkor hirtelen lemaradsz mindenről”
– magyarázta. Daniel Miller, a University College London professzora szerint „a közösségi média önmagában semleges – az emberek formálják olyanná, amilyen. Ugyanakkor Miller arra is rámutatott, hogy egyesek számára a közösségi média sokkal többet jelent, mint szórakozást vagy hírek böngészését. Például azoknak, akik egészségügyi problémáik miatt nehezen tudnak személyesen találkozni másokkal, az online közösségek szó szerint a külvilággal való egyetlen kapcsolatot jelenthetik.
Közösségi média függőség: menekülés vagy szükségszerűség?
Jennifer Oaks, egy 48 éves ápolónő, már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a közösségi média árt a mentális egészségének. Amikor végleg kilépett az X-ről, úgy érezte, felszabadult.
„Minden egyes alkalommal, amikor megnyitottam, olyan dolgokat láttam, amik feldühítettek. Elpazarolt idő volt az egész”
– mondta.
Az informatikus Cal Newport „Digitális minimalizmus” című könyvében azt írja:
„A közösségi média úgy szippant be, hogy észre sem veszed, és közben elveszi az időt az igazán értékes tevékenységektől.”
Asmelash a három napos kísérlet végén maga is hasonló következtetésre jutott. A közösségi média valóban képes megrontani a fókuszt és időrablóvá válni, de egyúttal segít információhoz jutni, kapcsolatokat fenntartani és akár támogatni a kisvállalkozásokat.
„Az Instagramot például nemcsak a barátaim életének követésére használom, hanem arra is, hogy olyan helyeket fedezzek fel, amiket egyébként soha nem találnék meg”
– mondta. Például így talált rá az At Heart Panadería nevű pékségre, amely azóta az egyik kedvenc helye lett. Teresa Finney, a pékség tulajdonosa, elismeri, hogy a közösségi média nélkül az üzlete nehezen maradna életben.
„Néha eljátszom a gondolattal, hogy törlöm az Instagramot, de túl nagy lenne az űr, amit maga után hagyna”
– mondta.
Közösségi média függőség: megéri kilépni?
Három nap közösségi média nélkül nem elég arra, hogy teljesen leszokjon róla az ember – ismeri el Asmelash. Bár csökkent a kényszeres telefonhasználata, még mindig azon kapta magát, hogy időnként megpróbálja megnyitni az alkalmazásokat.
És itt jön a csavar: az egész rendszer úgy van kitalálva, hogy ne akarj kilépni. Az állandó értesítések, az algoritmusok által pontosan rád szabott tartalmak és a könnyű elérhetőség mind-mind arra csábítanak, hogy maradj.
A technológiai cégek pontosan tudják, hogyan tartsanak minket online – és egyelőre úgy tűnik, nincs rá igazán jó megoldás, hogy hogyan lépjünk ki ebből a végtelen görgetésből.
Asmelash egy dolgot azonban biztosan megtanult a három nap alatt: ha nem figyelsz oda, a közösségi média könnyen átveheti az irányítást az életed felett. És ha ez megtörtént, a kiszállás sokkal nehezebb, mint gondolnád.
(via)
Itt arról olvashatsz: az új szokások rögzüléséhez időt kell hagyni. Nade mennyit?