Az új Netflix-sorozat, a Kamaszok, nem csak drámai történetet mesél el, hanem kegyetlenül pontos tükörképet mutat arról, mi történik ma a tinédzserek egészségével. A radikalizálódás, a szorongás és a digitális függés mögött nem csak kattintások és algoritmusok állnak. Valódi, hús-vér kamaszok mindennapi küzdelmei sejlenek fel. Az okostelefonok világa már nem csak egy eszköz, hanem egy veszélyes tér, ahol a tinédzserek egészsége – mentális és fizikális – komoly veszélybe kerülhet.
Tinédzserek egészsége: egyre rosszabb számok, valós problémák
A képernyő előtt töltött idő soha nem volt még ilyen magas, ahogyan a tinédzserek mentális problémái sem. Az amerikai adatok szerint a fiatalok több mint fele naponta hét órát bambul valamilyen kijelzőt. Európában és Latin-Amerikában is hasonló a helyzet. De nem csupán a sok idő a baj – hanem az is, hogy mit néznek. Egyre többen kerülnek kapcsolatba nőgyűlölő, szélsőséges tartalmakkal, amelyek aztán hatással vannak arra is, hogyan látják magukat és a világot.
„Egyre több fiatal pácienst látunk, akik szorongással és önértékelési problémákkal küszködnek. Sok szülő nem veszi észre, hogy gyermeke mentális egészségét mennyire befolyásolja az online világ”
– mondta Stephen Buchwald, a New York-i Manhattan Mental Health mentálhigiénés terapeutája.
A számok ijesztőek: az amerikai tinik több mint 20%-ának van valamilyen mentális vagy viselkedési problémája, mint például szorongás vagy depresszió. A szakértők szerint ez nem csak az internetezés idejének, hanem annak is köszönhető, hogy milyen tartalomra kattintanak. Egy sima fitneszvideó könnyen átcsúszhat szélsőséges diétákba.
„Sok gyerek nem keresi a veszélyes tartalmat, de algoritmusok segítségével vonzza be őket. Egy egyszerű videó a fitneszről extrém diétás kultúrához vezethet. A szülőknek tisztában kell lenniük azzal, mit néz gyermekük”
– tette hozzá Buchwald.
Tinédzserek egészsége: nem csak az online világ rombol
A tinik egészségi állapotát nem csak a kijelzők pusztítják. Az ausztrál kutatások szerint szinte minden második tini valamilyen krónikus betegséggel vagy fejlődési rendellenességgel él együtt. És itt nem áll meg a sor: asztma, ételallergiák, ADHD – egyre gyakoribbak ezek a problémák a nyugati országokban.
„Azt is tudjuk, hogy az atópiás állapotok, mint például az asztma, ekcéma, ételallergia és szénanátha különösen nagy gyakorisággal fordulnak elő nyugati országokban”
– mondta Bridie Osman, a Sydney-i Egyetem táplálkozási szakértője.

Tanulmányaik szerint a képernyő előtt töltött idő összefüggésben áll legalább egy-egy krónikus állapottal. De a való világban történő viselkedés – például az, hogy mit esznek, mennyit mozognak vagy fogyasztanak-e alkoholt és dohányoznak-e – még nagyobb hatással van az egészségükre.
„Azok, akik több ultra-feldolgozott élelmiszert, alkoholt és dohányt fogyasztottak, gyengébb mentális egészséggel rendelkeztek”
– mondta Osman.
És ez még csak a jéghegy csúcsa. A mozgásszegény életmód, a gyorsételek és a közösségi média kombinációja szinte tökéletes vihar, ami a fiatalok testét és elméjét is rombolja.
Hogyan lehet ebből kimászni?
Vannak országok, amelyek már jogi eszközökkel próbálnak beavatkozni. Brazíliában, Kínában, Franciaországban, sőt Ausztráliában is komoly korlátozásokat vezettek be a gyerekek képernyőhasználatára vonatkozóan. A kérdés csak az: ez vajon elég?
„A cél nem a képernyők teljes megszüntetése, hanem az egészségesebb kapcsolat kialakítása a technológiával. Azok a szülők, akik beszélgetnek, határokat szabnak, és gyermekeiket médiaműveltségre oktatják, segítenek nekik biztonságosan eligazodni a digitális világban”
– mondta Buchwald.
Ehhez pedig elengedhetetlen a jó szülő-gyerek kapcsolat és a folyamatos kommunikáció. A szabályozás mellett fontos lenne a megelőzés is – az egészséges ételek, a rendszeres mozgás és a digitális tudatosság oktatása már gyerekkorban. És persze a példamutatás. Mert amíg anya vagy apa is egész nap a telefonját nyomkodja, nehéz elvárni a kamasztól, hogy másképp viselkedjen.
Itt arról olvashatsz: magabiztos gyerek. Így neveld, észre sem veszi, később hálás lesz.
