A mentális egészség sokáig valami távoli, pszichológusok által kezelt fogalomnak tűnt. Aztán jönnek a harmincas éveink. Gyerekek, karrier, stressz, és rájövünk: ez nem valami elvont dolog, hanem az, ami segít egyben maradni a mindennapokban. A ragazze.hu most megmutatja, melyek a legnagyobb buktatók 30–40 év között, és hogyan kezdhetünk el tudatosan figyelni a mentális egészség fenntartására.

A „mentális egészség” kifejezés túl tudományosnak tűnik. Mintha valami csak másokra vonatkozó, súlyos esetekre tartogatott diagnózis lenne. Addig a napig, amikor azon kapjuk magunkat, hogy egy teljes hétvégén nem tudunk mosolyogni.

Pedig nem történik semmi különös. Vagy talán pont ez a baj: semmi extra, csak a megszokott daráló. Reggel munka, délután gyerek, este ügyintézés, hétvégén rokonlátogatás, hétfőn minden elölről.

Valami hiányzik, és nem a szabadidő. Nem is az alvás. Valami mélyebb dolog. A mentális egészség.

Amikor a mentális egészség megbillen

Harminc felett már nemcsak fizikailag kezdünk fáradni, hanem lelkileg is. Olyan életközépi töréspontokkal találjuk szembe magunkat, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek.

Nekünk ezek billentették meg leginkább az egyensúlyt:

• A „mindent is” akarás – egyszerre próbálunk jó szülők, jó munkatársak, jó barátok lenni, miközben magunkra nem marad idő.
• A folyamatos elvárások – saját magunktól is, de másoktól is, hogy mindig elérhetőek, motiváltak és energikusak legyünk.
• A ki nem mondott érzések – elfojtott feszültségek, sérelmek, melyek lassan belülről kezdtek emészteni.
• A párkapcsolati rutin – ami már nem támasz, hanem plusz nyomás lett.
• Az önbizalomvesztés – hogy vajon ennyi lenne? Hogy innen már csak lefelé?

És persze, jöhetnek a fizikai tünetek is: alvászavar, fejfájás, fáradtság.

Így kezdjünk el tudatosan építeni a mentális egészséget

Amikor elkezdjük felismerni, hogy nem csak elfáradtunk, hanem „lelkileg kifacsartak” vagyunk, döntsünk a változás mellett. Nem nagy dolgokkal kezdtük, hanem apró napi rutinváltásokkal.

Néhány működő praktika:

• Legalább heti egyszeri „csendes idő” – amikor nem kell megfelelni senkinek.
• Napi szintű „mentális szkennelés” – őszintén kérdezzük meg magunktól: hogy érzem ma magam?
• Mozgás, de nem teljesítménykényszerből – csak ami jólesik: séta, bicikli, jóga.
• Digitális határok – este nyolctól offline, amennyire lehet.
• Baráti beszélgetések, ahol nem kell „jól lenni” – hanem őszintén lehet ventillálni.

A legfontosabb tanulság: nem kell tökéletesnek lenni. A mentális egészség nem arról szól, hogy sosem billenünk ki, hanem arról, hogy tudjuk, hogyan térjünk vissza az egyensúlyba.

A mentális egészség a legjobb befektetés 40 felé közeledve

Sokan csak akkor kezdenek foglalkozni a lelki állapotukkal, amikor már teljesen padlóra kerültek. Ezt előzzük meg, pont olyan, mint a testedzés. Ha nem rendszeresen ápoljuk, előbb-utóbb begyűrűzik a baj.

A 30-as, 40-es éveink tele vannak kihívásokkal: karrierváltás, szülői szerepek, kapcsolati krízisek, testi változások. Ezek mind stresszt generálnak, amit ha nem kezelünk, kimerüléshez, depresszióhoz, szorongáshoz vezethetnek.

Itt arról olvashatsz: szeparációs szorongás felnőtteknél. Így rombolja a felnőtt kapcsolataidat.