A húsvét kereszténység legnagyobb ünnepe. Központi eseménye Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása, amelyet mély liturgikus előkészületek és ünnepi hagyományok öveznek. De mi történt azon a sötét pénteken, és miért a húsvét, ez a keresztény ünnep ad reményt még ma is millióknak?

A húsvét a keresztény ünnep alapja

A húsvét a keresztény naptár legfontosabb csúcspontja, amit Jézus Krisztus feltámadásának napján ünnepelnek. A Bibliában olvasható beszámolók szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, de vasárnap hajnalra feltámadt – ezzel beteljesítve a megváltás ígéretét. A keresztény tanítás szerint Jézus kereszthalála nem csupán egy igazságtalan kivégzés volt, hanem isteni terv része: a bűntelen Isten Fia szenvedett az emberiség minden bűnéért. Feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál, a bűn és a gonosz felett.

Az evangéliumok részletesen leírják az utolsó napok eseményeit: az utolsó vacsorától a Getszemáni-kert magányos imájáig, Júdás árulásától a rómaiak kegyetlen ítéletéig.

A szent három nap: az utolsó vacsorától a sír csendjéig

A húsvéti események középpontjában a nagyhét három szimbolikus napja áll: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Ezek együtt alkotják a keresztény liturgia legmélyebb, legdrámaibb részét – a Szent Háromság Napot.

Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival elvonult az Olajfák hegyére, a Getszemáni-kertbe, hogy imádkozzon, mert tudta: hamarosan elárulják és elfogják. Három tanítványát – Pétert, Jakabot és Jánost – kérte meg, hogy virrasszanak vele, de ők elaludtak. Az éjszaka során megjelent Júdás, egykori tanítványa, aki harminc ezüstért elárulta őt, és egy csókkal mutatta meg a katonáknak, kit kell elfogniuk.

Jézust elhurcolták a főpap, Kajafás házába, ahol a nagytanács is összegyűlt, és istenkáromlás vádjával halálra ítélték. Mivel a zsidóknak nem volt joguk kivégzést elrendelni, Jézust Pilátushoz, a római helytartóhoz vitték. Pilátus azonban nem találta bűnösnek, ezért továbbküldte Heródeshez, Galilea uralkodójához, aki épp Jeruzsálemben tartózkodott. Heródes – aki egyébként Jézus szülőföldje, Galilea királya volt – kérdezgette Jézust, de ő nem válaszolt neki, ezért a király gúnyt űzött belőle, és visszaküldte Pilátushoz.

A helytartó ezután felajánlotta a népnek, hogy válasszanak: engedje-e szabadon Jézust vagy Barabbást, a gyilkos lázadót. A tömeg Barabbás mellett döntött, így Jézust, bár Pilátus nem találta bűnösnek, megkorbácsolták, bíbor köpenybe öltöztették, töviskoronát tettek a fejére, és kigúnyolták. Ezután a Golgotára vitték, ahol két gonosztevővel együtt feszítették keresztre. Déltől három órán át sötétség borult a földre, majd amikor Jézus meghalt, a templom kárpitja kettéhasadt, a föld megrendült, a sírok megnyíltak. Mivel közeledett a szombat, Arimátiai József elkérte Pilátustól Jézus testét, és egy sziklába vájt új sírba temette. A sírt egy nagy kővel lezárta, amit másnap a főpapok lepecsételtettek, és őröket állítottak mellé, nehogy Jézus testét elvigyék.

Három nappal később, húsvét hajnalán Jézus feltámadt a halálból, a sír üresen állt, és az őrök megrémültek. A tanítványoknak és több asszonynak is megjelent, bizonyítva, hogy legyőzte a halált, ahogyan előre megmondta.

A húsvét keresztény ünnep, ami új értelmet ad a szenvedésnek

Az, hogy a húsvét keresztény ünnep, nemcsak azt jelenti, hogy egy vallási eseményről emlékezünk meg. Azt üzeni, hogy a szenvedésnek, az igazságtalanságnak és a halálnak is lehet értelme – ha van remény a feltámadásra.

A keresztények húsvétkor megáldják az ételeket – a sonkát, a bárányt, a kalácsot, a tojást. A tojás piros színe Jézus kiontott vérét jelképezi, a belőle kikelő madár pedig az új életet.

Virágvasárnaptól Urbi et Orbi-ig – így él ma tovább a húsvét

A húsvét előtti vasárnap, virágvasárnap, ma is sokak számára különleges ünnep: ilyenkor emlékeznek arra, hogy Jézus diadalmasan bevonult Jeruzsálembe, ahol pálmaágakkal fogadták. A mai keresztények körmenetekkel, barkaágak megszentelésével idézik fel ezt az eseményt.

A negyvennapos nagyböjt időszaka hamvazószerdával kezdődik, és a testi-lelki megtisztulást segíti elő. Nagypénteken sokan tartózkodnak a húsfogyasztástól, a bűnbánat és az áldozat jegyében. A húsvétvasárnap viszont már az öröm ideje: a szentmise ünnepélyes.

A húsvét napja nem rögzített dátumhoz kötött, hanem a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik – ezt 325-ben a niceai zsinaton határozták meg. A húsvét minden évben máskor van, de üzenete időtlen: újrakezdés, élet, remény.

A húsvétvasárnapi misén a világ katolikus hívei az ünnepi szertartásokon emlékeznek meg erről a győzelemről. Rómában a pápa a Szent Péter téren hirdeti ki az „Urbi et Orbi” áldást, és mondja el húsvéti üzenetét – többek közt magyarul is:

Krisztus feltámadott, Alleluja!

Itt arról olvashatsz: miért fontos a traumák feldolgozása.