A mozaikcsaládok helyzete gyakran sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk. Az új családi felállás elfogadása mind a gyerekek, mind a felnőttek részéről komoly alkalmazkodást igényel. Azonban még nehezebbé válhat a helyzet, ha az expartner konfliktusokat generál, ami jelentősen befolyásolhatja a gyermek érzelmi állapotát és az új családba való beilleszkedését is.

„Az új házastárs elfogadása és a közös családi identitás kialakítása az egyik legnagyobb kihívás a mozaikcsaládok számára”

– mondja Farkas Gábor mediátor. Ez a folyamat kölcsönös elfogadást igényel: nemcsak az új partnernek kell megtalálnia a helyét a gyermek életében, hanem a gyermeknek is el kell fogadnia a szülő új partnerét, illetve annak esetleges gyermekeit.

A gyermek lojalitási konfliktusa egy mozaikcsaládban

Az expartner negatív kommunikációja bizony komoly hatással van a gyermek érzelmeire és viselkedésére.

Mivel az expartner egyben a gyermek egyik szülője, ez a helyzet bizonytalanságot és lojalitási problémákat okoz.

„Az erős megfelelési vágy és a két oldal közötti őrlődés a gyermekben a szétszakítottság érzését keltik, ami tovább nehezíti az új családba való integrálódást”

– hangsúlyozza Farkas Gábor.

A gyermek érzékeny helyzetbe kerül, hiszen a szülők közötti konfliktusban könnyen érezheti úgy, hogy a két oldal között őrlődik. A gyerek ilyenkor gyakran nem tudja, kinek a pártjára álljon, illetve mit mondhat el az egyik vagy másik szülőnek anélkül, hogy bárkit is megbántana. Ez a fajta érzelmi teher jelentősen nehezítheti az új családi felállásba való beilleszkedést, de olyan magatartásbeli változásokhoz is vezethet, mint az agresszió, a visszahúzódás, de extrém esetekben pszichoszomatikus tünetek is jelentkezhetnek, mint például az ágybavizelés.

A „mérgező” ex

Az expartner által generált konfliktus többféleképpen is megnyilvánulhat. A legszembetűnőbb formája az, amikor a volt házastárs nyíltan szidja az új párt a gyermek előtt. A mediátor azonban felhívja a figyelmet, hogy ennél van egy árnyaltabb kommunikációs méreg is:

„saját magát áldozat szerepbe helyezi és azt érezteti a gyerekével, hogy ha elfogadja az új családot és az új felállást, azzal neki fájdalmat okoz.”

Ez a manipuláció komoly érzelmi bizonytalanságot eredményezhet a gyermekben, aki így nem tudja, melyik szülő elvárásainak feleljen meg.

Komoly következményei vannak a két szülő között való őrlődésnek

Farkas Gábor kiemeli:

„a bizonytalanság, a szétszakítottság és folyamatos döntési kényszer jellemzi ilyenkor a gyermeket. Sehol sem érzi magát igazán otthon, nem tudja kinek mit mondhat, és kitől mit kérhet.”

Hozzátette, hogy ezt az állapotot – főleg a kiskamasz – gyerekek ki is használják és elkezdenek játszmázni a két szülő között, amely tovább nehezíti az egyébként is bonyolult helyzetet.

Honnan tudhatjuk, hogy az expartner az új család ellen lobbizik?

A szakember szerint az egyik legjellemzőbb jel, hogy a gyermek szokatlan magatartási formákat vesz fel (ágybavizelés, kicsapongás stb,), vagy az eredeti, vele együtt élő szülővel negatívan változik a kapcsolata.

„De az is nagyon jellemző ezekre a helyzetekre, hogy nem szívesen tölt időt az új családjával. Hogy erről esetleg az ex tehet, azt abból lehet megismerni ahogy az exről beszél. Védi őt, felveszi az ex egyes viselkedési szokásait, vagy nyíltan szidja az új helyzetet.”

Hosszú távú hatások a gyermek érzelmi fejlődésére

A folyamatos konfliktusok komoly nyomot hagyhatnak a gyermek érzelmi fejlődésében. Farkas Gábor hangsúlyozta:

„Ez az állapot rossz hatással lehet a gyermek családi szerepeire, a jövendőbeli párválasztására és párkapcsolatára, valamint a szülői szerepére.”

Hozzátette:

„több aspektustól (gyermek szerepe, kora, személyisége stb.) is függ, hogy milyen hatások épülnek be hosszútávon a személyiségébe, de a folyamatos megfelelési kényszer, a titkolózás, vagy a manipulatív helyzetek mind-mind negatív hatással vannak az érzelmi fejlődésére.”

Mozaikcsaládok kihívásai: Mit tehet a szülő és az új partner?

Gyakori kérdés, hogyan segíthet a szülő és az új partner abban, hogy a helyzetet mihamarabb orvosolják, valamint, hogy a gyermekre nehezedő nyomást feloldják. A mediátor szerint nagyon összetett a feladat.

„A szülők közötti megállapodástól (szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás), a válás után kialakult helyzettől, és a gyerek(ek) korától is nagyban függ az, hogy mennyire tudnak valóban új családot építeni, vagy hogy az új pár milyen szerepet tölthet be a gyermek életében.”

Véleménye szerint a szülő elsődleges feladata, hogy a volt partnerével megfelelő mederbe terelje a kapcsolatukat. Szerencsés lenne, ha ez még az új család építése előtt történne meg. Fontos továbbá, hogy a gyermek felé mindenképp azt kommunikálja, hogy a válás – bár tragikusnak tűnik – szükséges, és jó döntés volt, továbbá ezután is minden támogatást és szeretetet megad számára.

„A másik szülőről való kommunikáció is inkább a jövő felé irányuljon és a kettőjük közötti konfliktus lényegét pedig a gyermek életkorának és személyiségének felkészültsége mértékében ossza meg”

– teszi hozzá Farkas Gábor.

Azt is kiemelte, hogy az új pár is próbálhat nyitni a gyerek felé, meggyőzheti, hogy nem akar a másik szülő helyére állni, valamint biztosíthat teret és időt a gyereknek, hogy felvállalhassa az érzelmeit, vágyait.

Mikor érdemes külső segítséget kérni?

A mozaikcsaládok esetében előfordulhat, hogy a belső konfliktusok megoldásához külső segítségre van szükség. Farkas Gábor szerint érdemes mediátorhoz fordulni, vagy családterápiát igénybe venni.

„A mediáció során lehetőség nyílik arra, hogy a szülők egy a korábbinál komfortosabb megállapodást kössenek, vagy az eredeti egyezséget kiegészítsék olyan elemekkel, amelyeket korábban nem láttak előre”

– hangsúlyozta a szakértő.

„Amennyiben az új családban jelentkeznek konfliktusok, indokolt lehet a családterápia, hiszen segíthet a családi szerepek tisztázásában és az értékrendek összehangolásában.”

Fontos a szabályok betartása

A szakértő szerint az elmérgesedett helyzet kezelése érdekében fontos a szabályok szigorú és konzekvens betartása.

„Legjobb, ha minél jobban ragaszkodunk a válás során kialakult megállapodáshoz, illetve a bírósági ítélethez. Ezek keretet és egyben védelmet is nyújtanak a továbblépéshez”

– hangsúlyozza Farkas Gábor.

„Nehezen lehet ezt a konfliktust feloldani, de fontos minden szereplővel nyíltan kommunikálni, hogy annak a családnak a szabályai a legmeghatározóbbak, ahol a gyermek él. Nagyon nehéz az a forgatókönyv, amikor a gyermek az egyik családból a másikba megy át közvetlenül. Jó, ha ezt a korszakot megelőzik az un. egyszülős helyzet. Ilyenkor a gyerekkel egyedül maradt szülőnek és a gyermeknek is, van ideje leválni, gyászolni, mielőtt egy másik család felépítésébe kezdenek.”

A mediátor hangsúlyozza, ha a helyzet megkívánja, ne legyenek restek a szülők szakértő segítséget kérni. Elmondása szerint valamilyen mértékben minden esetben javul a helyzet, ha a mediáció során sikerül olyan helyzetet kialakítani, ami minden érintett fél számára megfelelő.

„Több olyan esetet is előfordult, amikor a konfliktust okozó fél hátrébb tudott húzódni – ilyenkor vagy a mediáció volt sikeres, vagy valami külső körülmény változott meg -, és az új családba való integrálódás sikeresebb lehetett.”