A D-vitamin hiány egyre nagyobb problémát jelent a modern társadalomban, pedig ennek a hormonnak kulcsszerepe van az egészségünk fenntartásában. Hatással van a csontok állapotára, az immunrendszer működésére, sőt még a daganatos betegségek megelőzésében is szerepet játszik. Sokan azonban nem jutnak hozzá elegendő mennyiségben, különösen a téli időszakban. Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember a Budai Egészségközpont dietetikusa segít megérteni, milyen veszélyeket rejt a D-vitamin hiánya és hogyan pótolhatjuk hatékonyan.

Mire jó a D-vitamin?

„Igazából a D-vitamin (kolekalciferol) nem is vitamin, hanem egy hormon, ami számos folyamatban játszik szerepet. Kis túlzással azt is mondhatnák, hogy mindenre is jó. Elég csak azokra a vizsgálatokra gondolni, amik bebizonyították, hogy a megfelelő D-vitamin ellátottság akár 2-3 évvel is megnövelné a várható élettartamot. A D-vitamin befolyásolja a génműködést, sejtosztódást lassító és sejtspecializálódást elősegítő hatása van, így hozzájárul a daganatmegelőzéshez. Többek közt a vastagbél-, az emlő- és a tüdődaganatoknál figyelték meg pozitív hatását. Pozitívan hat a csontállományra, így fontos szerepe van a sokakat érintő csontritkulás megelőzésében is. A D-vitamin-hiányban adott D-vitamin-pótlás javítja a csontok minőségét, és csökkenti a törékenységet”

-mondta a ragazze.hu-nak Kálóczi-Wolher Veronika.

Így hat az immunrendszerre

„Jótékonyan hat az immunrendszerre, csökkenti a fertőzésekre való hajlamot. Megfigyelhető volt a COVID alatt is, hogy a D-vitamin hiányos egyéneknél a tünetek súlyosabban jelentkeztek, COVID-fertőzés súlyosabb lefolyású volt és gyakoribb volt az ő körükben a halálozás is. Valamint az autoimmun betegségek elleni küzdelemben is fontos szerepe van a D-vitaminnak”

-véli a szakember. A dietetikus szerint megfelelő D-vitamin ellátottsággal a téli időszakban jobban fellángoló asztmás és COPD-s tünetek is csökkenthetők.

„A cukorbetegség megelőzésében és a szénhidrátanyagcserezavar kezelésében is nélkülözhetetlen a D-vitamin. Megfigyelték azt is, hogy a már gyermekkorban elkezdett D-vitamin adagolás csökkenti a cukorbetegség későbbi kialakulását. A fertilitás kapcsán is egyre többet emlegetik a megfelelő D-vitamin ellátottság fontosságát. Javít a spermiumszámon és a termékenységi cikluson, hatással van a magzati egészségre és PCOS esetén szintén nélkülözhetetlen”

-szögezte le a Budai Egészségközpont dietetikusa.

A D-vitamin hiány tünetei

„A D-vitamin hiánynak nincsenek korai tünetei. A krónikus D-vitamin hiány tünetei közt főleg a csontritkulásból, csontlágyulásból eredő törések számának megemelkedése és a csontrendszerrel kapcsolatos problémák szerepelnek. A csípőtáji törést szenvedő betegek több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin hiány mutatható ki. De a tartós, súlyos D-vitamin hiány növel a daganatos megbetegedések számát, a cukorbetegség előfordulását, a fertilitást és a nőgyógyászati-szülészeti kórképek számát, valamint a fertőzésekre való hajlamot is”

-szögezte le.

Diagnosztizálható a D-vitamin hiány?

„A D-vitaminszint ellenőrzése vérvétellel történik. A laboratóriumi szűrés során ellenőrizni tudjuk a D-vitamin ellátottságunkat. Általánosságban elmondható, hogy a laborvizsgálat során a 75 nm/l-es szint fogadható el normál tartománynak. Viszont, ha valaki egész télen nem pótolta a D-vitamint, akkor tavaszra biztos, hogy D-vitamin hiányban szenved”

-állítja.

A fejlett országok lakosságának döntő többsége D-vitamin hiányos. Mivel az ellátottság nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől, a napsütéses órák számától, a munkakörnyezettől, a zárt terekben és a szabadban töltött időtől, így könnyen kialakulhat a mai embernél a D-vitamin hiány. Tehát számos civilizációs és földrajzi tényező gátolhatja a megfelelő mennyiségű D-vitamin képzését, valamint a D-vitamin képzés az életkorral jelentősen csökken.

„A D-vitamin elővitaminja napfény hatására a bőrben képződik, majd a májban és a vesékben alakul át aktív D-vitaminná. Ehhez a folyamathoz UV-B sugárzás kell. A téli időszakban, amikor alacsonyan esik be a fény, hiába ülünk ki a napfényre, nem tudunk elég mennyiségű D-vitamint termelni, mert nem mindegy, hogyan áll a Nap. Ha sikerül a tavasztól őszig tartó időszakban naponta 15-30 percet eltöltenünk úgy a napfényen 10 és 16 óra között, hogy a direkt napsugárzás érje a szabad végtagjainkat, vállunkat, arcunkat, akkor van rá esély, hogy megfelelő szintű lesz a D-vitamin ellátottságunk”

-árulta el a dietetikus.

D-vitamin hiány: hogy tudjuk pótolni?

„Egészséges, normál súlyú felnőtt részére, ha valaki nem D-vitamin hiányos, akkor az ajánlott beviteli mennyiség a téli hónapokban (októbertől-márciusig tartó időszakban) 2000 nemzetközi egység (NE)/nap. D-vitamin hiány és bizonyos betegségek esetén feltöltési sémát, ún. telítődózis adását kell alkalmazni. Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény. A napvédő krémek gátolják a D-vitamin-termelést”

-véli a szakember. Ezután hozzátette, hogy mivel zsírban oldódó vitamin, így több napi, vagy akár heti adagot (14 ezer), vagy havi adagot (60 ezer) is be tudunk venni egyszerre és akkor le van a gond. A zsírsejtekbe kerül és onnan folyamatosan adagolja magának a szervezet. Nehéz túladagolni, mert a szervezet védőmechanizmusa közbeszól: felgyorsul a lebontás, illetve a májban és a vesében a végső aktivizálás lelassul. Azért 60ezer NE-nél többet ne vegyünk be egyszerre. Túladagoláskor a vér Ca szintje megemelkedik, ez fokozza a vesekő és az erek károsodásának kockázatát.

Melyek a természetes D-vitamin források?

„Az egyik legjobb természetes D-vitamin-források a halak: lazac, makréla, hering, szardínia, tonhal és a halmájolajok. A tojássárgája szintén tartalmaz D-vitamint, bár kisebb mennyiségben, mint a halak. A marha- és csirkemáj is tartalmaz D-vitamint, de ezeket érdemes mértékkel fogyasztani a magas koleszterintartalmuk miatt. Kisebb mennyiségben, de a D-vitamin egyes olajos magvakban és gombákban is előfordul. Az élelmiszerboltok polcain találhatók D-vitaminnal dúsított élelmiszerek is. Például gyakran dúsítják a joghurtokat, sajtokat, a növényi italokat, a reggelizőpelyheket és a gyümölcsleveket”

-mondta a dietetikus. Úgy véli, hogy kizárólag az étkezéssel nem lehet megelőzni a téli D-vitamin-hiányt, mivel a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint, csupán napi 80 NE az átlagos napi bevitel.

Itt arról olvashatsz: a Parkinson-kór tünete egy banális dolog volt egy Maraton-futónak.