A vitaminok már megszokott módszer, ám manapság a jeges úszást is egyre népszerűbb immunerősítő-módszernek tartják egyesek. Vajon joggal?

Ha immunerősítő módszerek, akkor a vitaminszedés élen jár. A másik azonban a jeges úszás a jelek szerint. Napjainkban egyre többen tesznek vele próbát, mert úgy gondolják, hatékonyan erősíti az immunrendszert és kellően felvértezik magukat a hideg időben a betegségekkel szemben. Az immunrendszer hatásosan munkálkodik a vírusok, baktériumok és minden egyéb kellemetlenség ellen – megóv bennünket akkor is, amikor a levegőben levő, nem kevés kórokozót beszívjuk. Ezek belélegzése ugyanis folyamatos.

Jeges úszás immunerősítőként – tényleg hatékony?

A vitaminok, ételek és táplálék-kiegészítők mellett a jeges úszás népszerűsége egyre nő. Persze, ha valaki vállalkozik erre, nem árt lelkileg alaposan felkészülnie. Tanulmányok szerint a hideg víz adrenalinnal jár, s elárasztja a véráramot sejtekkel, amelyek megküzdenek a fertőzésekkel. Ezzel a fehérvérsejtek – amelyek termelhetnek antitesteket, vagy megtámadhatják a fertőzött szöveteket – a normál helyükről elmozdulnak és „jáőrözni” kezdenek. Megítélésük szerint ugyanis fertőzés lehet jelen a testben. Kérdés, hogy ilyenkor valóban védettebbek vagyunk-e.

„Néhány óra elteltével minden visszaáll a normális kerékvágásba szervezetünkben. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy akik vállalják a jeges úszást, megmártóznak a hideg vízben, azok kevesebb alkalommal lesznek betegek, fáznak meg kapnak el valami fertőzést”

– mondta Eleanor Riley professzor, az Edinburghi Egyetem immunológusa.

Immunrendszer-erősítés testmozgással

Bár a jeges úszás is lehet jótékony, hatásait tekintve nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű bizonyíték. A rendszeres testmozgás azonban mindenképpen jót tesz nekünk – szögezte le dr. Margaret McCartney, a St Andrews-i Egyetem háziorvosa, a bizonyítékokon alapuló orvoslás szakértője. Átlagosan évi 2-3 alkalommal fáznak meg a felnőtt emberek, vaéamint az 5-8 év közötti gyermekek.

„Azok viszont, akik mérsékelten mozognak, általában kevesebb vírusfertőzésről számolnak be”

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Bár meggyőző klinikai vizsgálatok nem állnak rendelkezésre a témában, a meglevő adatok abba az irányba mutatnak, hogy a rendszeres testmozgás jótékony a számunkra. Csodaszernek azonban ne tekintsük őket. A laboratóriumi vizsgálatok arra világítanak rá, hogy a rendszeres mozgás képes lassítani az immunrendszer öregedését.

Húszas éveinktől fogva a szervezet védekezőképessége hanyatlásnak indul. Eközben 80 éves kerékpárosokon végzett kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy ezen idős emberek immunrendszere olyan, mintha a több évtizeddel fiatalabbak lennének.

Immunerősítés – Mit érünk a vitaminokkal?

Elsődleges a C-vitamin, amit azonnal beveszünk, ha erősebb immunrendszert szeretnénk és megóvnánk magunkat a betegségek, fertőzések ellen.

Ha a szervezet nem kap elég C-vitamint, az valóban károsíthatja az immunrendszert. A többlet C-vitamin beviteléből azonban az emberek többségének nem származik túl sok előnye. Ugyanez áll a multivitaminokra is – dr. McCartney csak úgy említi a bevitelt, mint „drága vizelet termelést”.

A D-vitamin és a szedésével kapcsolatos bizonyítékok kapcsán máig élénk viták dúlnak a szakemberek körében. Télen csökken a D-vitamin szintje a szervezetünkben, mivel ez a bőrünket érő napfény hatására keletkezik. A bizonyítékok alapján a D-vitaminból a légúti betegséggel küzdők és azok szerezhetnek elsősorban előnyt, akiknek nagyon alacsony a D-vitamin-szintje. Nincs elég bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a vitamin mindenkinek segítene. A belünkben élő jó baktériumokat a prebiotikumok és probiotikumok képesek megváltoztatni – jó kérdés azonban, milyen hatást gyakorolnak az immunrendszerre, javítják-e az immunitást.

„Ez egy lényeges kutatási terület, ám hiányoznak a való világból származó adatok, amelyek alapján ezeket javasolhatnák. Az echinacea, a kurkuma és a gyömbér injekciók sem erősítik meg bizonyítottan az immunrendszert” – mondta dr. McCartney.

A megfázás később súlyosbodik – de miért?

A szakemberek rámutatnak, hogy kora reggel hatékonyabban működik az immunrendszer, vagyis akkor, amikor felkeltünk. Hatékony marad a nap korai szakaszában is, később viszont a nap folyamán lelassul. Riley professzor szerint ezért van, hogy a megfázás például gyakran rosszabbodik reggelente – a tünetek azért mutatkoznak meg jobban, mert az immunrendszer ilyenkor felpörög. Hatékonysága délután 4-5 órakor kezd csökkenni.

„Immunrendszerünk 24 órás ciklussal rendelkezik, ezért ha erősíteni szeretnénk, a rendszeres, szabályos napi ritmussal ezt megtehetjük. Ne feküdjünk este későn és hétvégén se maradjunk sokáig ágyban”

– tette hozzá Eleanor Riley.

Segíthetünk immunrendszerünknek azzal is, ha elhagyjuk káros szokásainkat: letesszük a cigarettát, kezeljük a stresszt a mindennapjainkban. Segítséget adhat a sós vizes orr-öblítés is.

„Ha alapjában véve egészséges a táplálkozásunk, mozgunk rendsteresen és a káros szokásokat is letesszük, már a legjobb állapotban tudhatjuk immunrendszerünket ahhoz, hogy egy fertőzésre, betegségre megfelelően reagáljon”

– szögezte le a professzor.

(Via)