Egy kutatás szerint a lányok jelentős többsége küzd olyan érzésekkel, amelyeket gyakran elhallgatnak. Mi állhat a háttérben, és mit tehetünk ellene?

Ezt a fontos témát járja körül a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány „Z-én időm” című podcast „Testkép, evészavarok és önértékelés a Z generáció szemszögéből” című részében a generációkutató, Bereczki Enikő. A beszélgetésre meghívta Nyáry Lucát és Dr. Pászthy Beát személyes tapasztalataikat és szakmai meglátásaikat is megosztották.

Luca személyes története: A bulimia és a közösségi média hatása

Nyáry Luca, író, műsorvezető, modell és influencer, aki személyesen is megélt evészavarokat, őszintén beszélt a témáról a podcastban. Luca tizenévesen bulimiával küzdött, és tapasztalatait most azzal a célzattal osztja meg, hogy másokat is segíthessen.

„A mai napig furcsa kapcsolatom van az evéssel, de úgy érzem, hogy már sikerült kijönnöm belőle, és egészségesebben látom magam”

– mesélte. Szerinte a közösségi média hatása nagyban hozzájárult a testképzavarához:

„A szociális rész miatt aggódtam, hogy mi van, ha vannak emberek, akik tisztelnének, vagy a barátaim lehetnének, de azért nem lesznek azok, mert nem tudják elfogadni azt, ahogy kinézek. Pont akkor voltam kamasz, amikor a Tumblr és a proanorexia közösség virágzott. Sajnos azt látom, hogy ez a trend most kezd visszajönni, és nagyon nem örülök neki”

– tette hozzá.

Testképzavar szakértő szemmel

A témáról folytatott beszélgetések során szakértők is osztották véleményüket. Dr. Pászthy Bea pszichoterapeuta és családpszichoterapeuta, aki évtizedek óta dolgozik evészavarokkal küzdő fiatalokkal, hangsúlyozta, hogy az evészavart, mint az anorexiát és bulimiát, mindenképp kezelni kell, mivel életveszélyes betegségek.

„A fiatal lányok 70%-a elégedetlen a saját testével, és gyakran a kortársak elvárásainak való megfelelés vezet el a testképzavarhoz”

– magyarázta az orvosnő.

Dr. Pászthy Bea pszichiáter ismertette, hogy az anorexia súlyos testképzavart eredményez, amelynek következményeként a fiatalok, még ha rendkívül soványak is, kövérnek, zsírosnak vagy akár undorítónak érzik magukat, ami valójában nincs így. Az anorexiás betegségben szenvedők gyakran nem értik meg, hogy egy csontsovány, rossz bőrben lévő kamaszlány miért mondja, hogy undorító és kövér, miközben nem hajlandó enni. Dr. Pászthy Bea kiemelte, hogy ez a jelenség gyakran komoly feszültségeket okoz a szülők és a gyerekek között, hiszen a környezetük számára érthetetlen, hogy a valóságban egészségtelenül sovány fiatalok miért táplálnak ilyen torz érzéseket önmagukkal kapcsolatban.

A pszichiáter továbbá beszélt arról is, hogy az anorexiával küzdők sokszor a saját testüket kövérnek látják magukat, ruhákat választanak, vagy különféle fűzőkkel próbálják „összesűríteni” testüket. Dr. Pászthy Bea figyelmeztetett arra, hogy ahogy a betegség súlyosbodik, úgy a tünetek is fokozódnak, és az önéheztetés, illetve az éhezés kezd dominálni. Ez nem csupán a környezet bosszantásáról szól, hanem arról, hogy az érintettek valóban így élik meg a testüket, és az éhezéssel agyi folyamatok indulnak el, amelyek fokozzák a testképzavart. Az anorexia így egy olyan komplex folyamat, amely nemcsak a testet, hanem a pszichét is mélyen befolyásolja, és mindenképpen kezelést igényel.

Bea a szülők szerepét is kiemelte:

„A szülők gyakran bűntudatot éreznek, hogy ők a felelősek a gyermekük evészavaráért. De fontos, hogy ne akadályozzák meg őket abban, hogy segítséget kérjenek. Segíteni szeretnénk, hogy a fiatalok egészséges, alkotó, magabíró, jövőképes emberekké váljanak.”

Luca tanácsa az, hogy a fiatalok ne kövessenek olyan influencereket vagy tartalmakat, amelyek folyamatosan rossz érzéseket váltanak ki belőlük.

„Ha felismered, hogy valaki, akit követsz, rossz hatással van rád és mindig elégedetlen leszel magaddal, akkor kövesd ki. Keress olyan embereket, akik pozitívan hatnak rád, és segítenek a saját testképed pozitív megélésben.”

Bereczki Enikő, a A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője is részletesen tárgyalja, hogy a fiatalok számára a közösségi média világában az elvárt külső megjelenés válik a legnagyobb nyomásforrássá. Az irreális szépségideálok és a lájkok alapján mért „érték” gyakran háttérbe szorítja a valódi életben való teljesítményt, súlyos következményekkel a testképzavarra és evészavarokra nézve. A generációkutató  szerint azért fontos erről beszélni, azért is szerkeszti a podcastet, mert a Z generációval kapcsolatos legújabb kutatások is azt mutatják, hogy a közösségi média tartalmai komoly hatással vannak a fiatalok testképére. Egy 2023-as európai felmérés szerint a 14-24 évesek 58%-a úgy érzi, hogy a közösségi médiában látott tartalmak negatívan befolyásolják a testképüket. A fiatalok számára tehát elengedhetetlen, hogy megfelelő támogatást kapjanak ahhoz, hogy pozitív kapcsolatot alakítsanak ki a testükkel.