Március 24-én a tuberkulózis elleni küzdelem világnapját azért találták ki, hogy felhívják a figyelmet erre az egykor rettegett betegségre. A kór a mai napig nem tűnt el a Föld színéről, még mindig szedi áldozatait. Magyarországon kötelező az ellene kifejlesztett védőoltás, azonban több európai országban nem az, az USA-ban és Kanadában még soha nem is volt. Ráadásul több olyan ország is van, amelyik nem jut hozzá a vakcinához.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982 óta minden évben március 24-én tartja a tuberkulózis elleni küzdelem világnapját, emlékezve arra, hogy 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch berlini előadásán a tuberkulózist okozó baktérium felfedezését. Bár gondolhatják, hogy a tbc a múlt betegsége, a valóságban ma is sokan veszítik életét.

A tuberkulózis elleni küzdelemben súlyos problémákat okoz a gyógyszerekhez való hozzáférés hiánya, ami kilenc országban okoz komoly fennakadásokat a kezelésekben. A nemzetközi egészségügyi szervezetek szerint több mint két tucat országban is „bénító összeomlás” fenyeget a tbc elleni harcban, mivel a globális egészségügyi segélyek csökkenése veszélyezteti a betegség felszámolására tett erőfeszítéseket. A WHO szerint a „drasztikus és hirtelen” megszorítások a világ legveszélyesebb fertőző betegségének terjedéséhez vezethetnek, évente több mint egymillió halálesetet okozva

A pénzügyi támogatás csökkentése már 27 országot érint, főként Afrikában, Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati részén. Ez a tbc-ellenes szolgáltatások személyzetének hiányához, a diagnosztikai programok megszakadásához és a betegségek felügyeletének veszélyeztetéséhez vezet. A kezelés korai leállítása pedig lehetővé teszi a tbc-baktériumok számára, hogy rezisztenssé váljanak a gyógyszerekkel szemben, ami tovább nehezíti a betegség leküzdését.

A legtöbb halálesetet okozó betegség volt

A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. 1901-ben Magyarországon a halálesetek 25%-át okozta a tbc, amit magyar népbetegségnek tartottak, és amiért a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő egészségtelen életmód volt a felelős (100 ezer lakosból a szegények körében 500 fő, de a fertőződés miatt a jómódúak körében is 200 fő volt tbc-s).

A tuberkulózis a történelem során az egyik legpusztítóbb járványos betegségnek bizonyult. 1901-ben Magyarországon a halálesetek negyedét okozta, ami miatt a betegséget „magyar népbetegségként” (Morbus hungaricus) emlegették. A tbc terjedéséért elsősorban a tömegek nyomorúságos és szegényes körülményei, valamint az ebből fakadó egészségtelen életmód volt felelős. A szegények körében 100 ezer lakosból 500-an betegedtek meg, de a fertőző jelleg miatt a jómódúak között is 200 fő volt.

A tuberkulózis halálos fenyegetés

A tuberkulózis évszázadokon keresztül az egyik legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség volt, és bár a modern orvostudomány fejlődésével csökken az esetszám, az utóbbi években ismét növekedés tapasztalható. A WHO adatai szerint naponta közel 28 ezer ember fertőződik meg, és 4100-an halnak meg a betegség következtében. 2023-ban 10,8 millió ember betegedett meg tuberkulózisban, és 1,25 millióan veszítették életüket miatta. A halálozások 95 százaléka fejlődő országokban történik, ahol a betegség elleni küzdelemben nehézséget okoz a szegénység, az egészségügyi hiányosságok és a túlzsúfolt életkörülmények.

Magyarországon kötelező a tuberkulózis elleni védőoltás

Magyarországon a tuberkulózis elleni védekezés részeként 1953 óta kötelező a BCG-oltás, amelyet minden újszülött megkap. A védőoltás és a rendszeres tüdőszűrés hatására a betegség előfordulása jelentősen csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban 384, míg 2021-ben 326 új tbc-s esetet regisztráltak az országban. Bár ez a szám átlagos alacsony, a tuberkulózis teljes eltűnése még nem történt meg, ezért továbbra is fontos a megelőzés és a korai felismerés.

Országok, ahol nem kötelező a tuberkulózis elleni védőoltás

Magyarországon minden újszülött számára kötelező a BCG-oltás, több országban nem alkalmazzák ezt az intézkedést. Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában a védőoltás nem kötelező. Ezekben az országokban az egészségügyi hatóságok más módszerekkel próbálják visszaszorítani a betegséget, például célzott szűrőprogramokkal és antibiotikumos kezelésekkel.

Országok, ahol korábban kötelező volt, de ma már nem

Vannak olyan országok is, ahol a BCG-oltás korábban ajánlott vagy kötelező volt, de az idők során megszüntették ezt a kötelezettséget. Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, Dániában, Svédországban, Angliában, Norvégiában, Ausztráliában és Új-Zélandon már nem alkalmazzák széles körben ezt az oltást. Ennek oka, hogy ezekben az országokban a betegség előfordulása csökken, így az általános védőoltás helyett inkább a veszélyeztetett csoportok célzott oltását és a gyors diagnosztizálást részesítik előnyben.

Mi az a tuberkulózis?

A tuberkulózis egy bakteriális fertőzés, amelyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. Elsősorban a tüdőt támadja meg, de más szervekre is átterjedhet, például a vesékre, a csontokra vagy az agyra. A betegség cseppfertőzéssel terjed: ha egy fertőzött ember köhög vagy tüsszent, a levegőbe kerülő baktériumokat mások belélegezhetik. A tünetek között szerepel a hosszan tartó köhögés, a véres köpet, a mellkasi fájdalom, a fáradság, az étvágytalanság, a fogyás, a láz és az éjszakai izzadás.

Kezelése hosszadalmas és kitartó terápiát igényel. A betegség leküzdéséhez több hónapon át tartó antibiotikumos kezelés szükséges, szigorúan be kell tartani, különben a baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerekkel szemben. A kezelés fél évig vagy még tovább is eltarthat, és ha nem fejezik be a terápiát, a fertőzés kiújulhat, sőt, még súlyosabb formát is ölthet.

A megelőzés továbbra is kulcsfontosságú, különösen azokban az országokban, ahol a betegség még mindig elterjedt. A védőoltás mellett a rendszeres szűrővizsgálatok, a fertőzöttek gyors kezelése és a higiéniai intézkedések betartása is fontos.

Itt arról olvashatsz: három évvel is meghosszabbíthatja az életedet a D-vitamin. Ennyit javasolt szedni naponta, elmondja a szakember.