A mindenmentes táplálkozás egyre népszerűbb, de sokan nem tudják pontosan, mit is jelent valójában. Vajon a mindenmentes élelmiszerek tényleg csak az ételérzékenységgel élőknek hasznosak, vagy bárki számára előnyös lehet ez a táplálkozás? Milyen tévhitek övezik, és hogyan érdemes belevágni, ha valaki ezt az utat választja?

Hogy tisztábban lássunk ebben az összetett kérdésben, Pápai Enikővel, a veszprémi Enikővel mentesen bolt tulajdonosával beszélgettünk. Enikő nemcsak a saját tapasztalatait osztotta meg velünk, hanem segített abban is, hogy jobban megértsük, kiknek és miért lehet előnyös a mindenmentes táplálkozás, valamint, hogy mire kell odafigyelni, ha mentesen és egészségesen szeretnénk táplálkozni.

Mit jelent a „mindenmentes”?

„A mindenmentes kifejezés az allergénektől mentes élelmiszereket jelöli. Általában a glutén-, tej-, tojás- és cukormentes termékeket értjük alatta, de természetesen ez egyénfüggő. A vásárlóim között két fő csoportot látok: az egyik az, akik egészségügyi okokból keresik ezeket az ételeket – például gluténérzékenyek, pajzsmirigyproblémákkal küzdenek, inzulinrezisztensek vagy cukorbetegek. A másik csoport pedig azokból áll, akik életmódváltás vagy egészségesebb táplálkozás miatt választják a mentes élelmiszereket.”

– magyarázta Enikő. A mindenmentesség különböző formákat ölthet:

„Glutén, tej, tojás és cukormentességen túl egyesek élesztőmentes étrendet követnek, mások az olajos magvakat kerülik. Van olyan vásárlóm, akinek több mint húsz allergénre kell figyelnie. Az is gyakori, hogy valaki egyetlen érzékenységgel kezdi, például tejcukor-érzékenységgel, majd később kiderül, hogy a tejfehérjére is rosszul reagál a szervezete.”

A legnagyobb tévhitek a mindenmentes élelmiszerekről

Sokan azt hiszik, hogy a mindenmentes táplálkozás kizárólag azoknak való, akiknek valamilyen diagnosztizált problémájuk van. Enikő szerint azonban ez nem így van:

„Rengeteg ember küzd olyan emésztési problémákkal – puffadás, fejfájás, bőrproblémák –, amelyek hátterében egy-egy élelmiszer-intolerancia állhat, csak még nem tudnak róla.”

Egy másik gyakori tévhit, hogy minden mentes termék automatikusan egészséges.

„Nem attól lesz egy élelmiszer egészséges, hogy nincs benne glutén vagy cukor. A lényeg mindig az összetevőkben rejlik. Egy gluténmentes kenyér például tele lehet gyorsan felszívódó szénhidrátokkal, amelyek ugyanúgy megdobják a vércukorszintet, mint egy hagyományos fehérlisztes péksütemény”

– hangsúlyozza Enikő.

Egészségesebb-e a mindenmentes étrend?

„Ha a megfelelő összetevőket választjuk, akkor igen” – állítja Enikő. „Az egészséges mentes ételekben lassan felszívódó szénhidrátoknak kell dominálniuk, például magas rosttartalmú liszteknek (szezámmagliszt, kókuszliszt, édesburgonyaliszt), amelyek hosszabb ideig tartó teltségérzetet biztosítanak, és stabilan tartják a vércukorszintet.”

Hasonlóképpen, a természetes édesítőszerek, mint a datolya vagy a stevia, sokkal kedvezőbbek, mint a mesterséges édesítőszerek.

„Sokan azt hiszik, hogy az eritrit és a szukralóz jobb alternatívák, pedig ezek mesterséges anyagok, amelyeket a szervezet nem tud megfelelően lebontani.”

A fehérjeforrások tekintetében is érdemes tudatosnak lenni.

„Sokan nem is gondolnak rá, hogy a tejfehérje rengeteg ember számára problémás, és nem csak a laktózérzékenyeknek érdemes kerülniük a tejtermékeket. Ilyen esetben remek fehérjeforrások a hüvelyesek, a köles, a csicseriborsó vagy a halak.”

Mire figyeljünk a mentes termékek vásárlásakor?

„A legfontosabb az összetevőlista alapos átnézése”

– figyelmeztet Enikő.

„Ha egy termék több tucat összetevőt tartalmaz, és a lista fele ismeretlen nevű adalékanyagokból áll, akkor nem biztos, hogy egészséges választás. Például egy gluténmentes pogácsánál találkoztam már 43 összetevővel – ez egyértelműen azt jelzi, hogy tele van mesterséges anyagokkal.”

Sok élelmiszeripari trükk is becsapós lehet.

„A csomagolt, szeletelt kenyerek például gyakran hónapokig elállnak, mert tele vannak tartósítószerekkel és adalékanyagokkal. A gyártók még a csomagolásba is tartósító gázt fújnak, hogy meggátolják a penészesedést.”

Enikő szerint a teljes kiőrlésű liszt sem mindig garancia az egészségesebb választásra:

„Sokan nem tudják, hogy egy kenyér már akkor is teljes kiőrlésűnek nevezhető, ha mindössze 10%-ban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet. Ezért érdemes mindig megnézni az arányokat, mert a maradék 90% gyakran finomított liszt, így ez a verzió sem sokkal jobb, mint a fehér kenyér.”

Mindenkinek érdemes mentesen étkeznie?

„Nem kell feltétlenül teljesen mindenmentes diétát követni, ha nincs rá egészségügyi ok” – mondja Enikő. „Viszont az biztos, hogy a jobb minőségű, adalékmentes élelmiszerek fogyasztása mindenkinek előnyös.”

A tudatos táplálkozás nem azt jelenti, hogy mindenmentes termékekre kell váltanunk, hanem azt, hogy tisztában vagyunk azzal, mit eszünk. Enikő szerint sokan esnek abba a hibába, hogy a „mentes” címkével ellátott élelmiszereket automatikusan egészségesebbnek gondolják, holott ezeknél is oda kell figyelni az összetevőkre.

„Nem minden mentes termék egyenlő az egészségessel. Egy cukormentes sütemény például gyakran tartalmaz olyan édesítőszereket, amelyek megterhelhetik az emésztést, és a hagyományos cukor hiánya sem jelenti automatikusan, hogy a többi hozzávaló – liszt, tojás stb. – az előnyünkre van.”

Fontos, hogy ne dőljünk be a jól hangzó marketingfogásoknak, és mindig nézzük meg az összetevőket.

„Ha valóban tápláló, természetes és adalékmentes ételeket eszünk, azzal nemcsak az energiaszintünket és közérzetünket javíthatjuk, hanem számos betegség kialakulását is megelőzhetjük.”

A mindenmentes táplálkozás nem csupán egy múló trend – sokak számára létfontosságú, másoknak pedig segíthet egy tudatosabb, egészségesebb életmód kialakításában. A lényeg, hogy ne csak a „mentes” címkét nézzük, hanem mindig alaposan vizsgáljuk meg az összetevőket, és válasszuk a valóban tiszta, természetes alapanyagokat.

Ha szeretnénk tudatosabban étkezni, érdemes olyan szakértőktől tanácsot kérni, akik segítenek eligazodni az egészséges és mentes táplálkozás útvesztőjében. Ha friss diagnózisunk van, vagy éppen életmódváltásba vágunk bele, mindenképp fontos, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk, valamint olyan élelmiszereket részesítsünk előnyben, aminek forrásáról, tisztaságáról és pozitív élettani hatásairól meg tudunk győződni.