Valld be, neked is megfordult már a fejedben: „Ha párterápiára kell mennünk, akkor valami nagyon nagy baj van.” Nem vagy ezzel egyedül. A párterápia körül rengeteg a félreértés, félelem, és főleg: rengeteg tévhit. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez az utolsó kapaszkodó, amit csak a menthetetlen kapcsolatok vetnek be, mielőtt végleg széthullanak. Pedig ez koránt sincs így. A párkapcsolatok – akárcsak mi magunk – folyamatosan változnak, és időnként szükségük van egy kis külső segítségre. Ugyanúgy, ahogy elmész egy edzőhöz vagy orvoshoz, ha elakadsz, a párterápia is egyfajta „kapcsolati karbantartás”. Lássuk, melyek a leggyakoribb tévhitek a párterápiáról.

Ebben a cikkben utánajárunk, mik is a leggyakoribb tévhitek a párterápiáról, és mi az, ami valójában történik egy ilyen ülésen. Lehet, hogy a végére te is másképp nézel majd a témára – sőt, talán még bátorságot is kapsz ahhoz, hogy elindulj ezen az úton, ha szükségetek van rá.

Tévhitek a párterápiáról: Ezért nem fordulnak sokan szakemberhez

1. tévhit: Párterápiára csak azok mennek, akik válni akarnak

Sokan úgy gondolják, hogy párterápiára csak akkor „illik” elmenni, amikor már minden kötél szakad, amikor már szinte borítékolva van: válni akartok. Ez a gondolat mélyen beágyazódott a fejünkbe: mintha a párterápia beismerése lenne annak, hogy elrontottunk valamit.

Pedig ez egy hatalmas félreértés.

A párterápia nem csak tűzoltásra való. Sőt, minél korábban kérsz segítséget, annál többet hozhatsz ki belőle. Nem kell megvárni, míg a sérelmek hegyekké nőnek, vagy míg már alig emlékeztek arra, hogyan is kapcsolódtatok valaha egymáshoz. Sok pár épp azért kezd el terápiára járni, hogy megelőzzék a nagyobb krízist, hogy időben rendbe tegyék a kommunikációjukat, visszataláljanak az intimitáshoz, vagy jobban értsék egymás működését.

A párterápia lehet lehetőség, nem pedig végállomás. És ezt nem szégyen felismerni.

2. tévhit: A terapeuta úgyis egyikőtök pártját fogja

Ez talán az egyik leggyakoribb félelem: „Mi van, ha a terapeuta neki ad igazat, és engem hibáztat majd mindenért?” Nem nehéz elképzelni, mennyire rosszul esne, ha valaki, akitől segítséget vársz, rögtön ítélkezne feletted. De a párterápia pont nem erről szól.

A terapeuta nem döntőbíró. Nem az a feladata, hogy eldöntse, kinek van „igaza”, hanem hogy segítse a kettőtök közti megértést. Egy jó párterapeuta pártatlanul figyel, kérdez, és közvetít, nem egy oldalra áll, hanem inkább a kapcsolat oldalára. Az a cél, hogy meglássátok, mi az, ami működik köztetek, és mi az, amin változtatni kell.

Néha persze kényelmetlen dolgokat is ki kell mondani. Lehet, hogy lesz olyan pillanat, amikor úgy érzed, téged „kritizálnak”. De ha nyitott vagy, hamar rájössz: nem rólad vagy róla van szó, hanem kettőtökről együtt. És ebben mindkettőtök felelőssége benne van, épp úgy, ahogy a lehetőség is, hogy változzatok.

3. tévhit: A párterápia gyors és egyszerű megoldás

Sokan úgy vágnak bele a párterápiába, hogy azt remélik: néhány alkalom után minden kisimul, a problémák eltűnnek, és újra jön a „boldogan éltek, míg meg nem…” érzés. És bár ilyen egyszerű lenne!

A valóság az, hogy a párterápia nem varázslat, hanem inkább egy hosszabb folyamat, olyasmi, mint amikor régi berögződéseket próbáltok új mintákra cserélni. A gondolkodásotok, a kommunikációtok, a reakciótok – mindezek évek alatt alakultak ki, és ezekhez nem mindig elég pár ülés, hogy változzanak.

Persze vannak, akik már néhány alkalom után is éreznek javulást. De az igazán tartós változás akkor jön, ha hajlandóak vagytok beletenni az időt, az energiát, és néha a kényelmetlenséget is. Néha nehéz dolgokról kell beszélni, olyasmiket kimondani, amit eddig inkább elkerültetek. De épp ezek a beszélgetések vezetnek el oda, hogy újra értsétek és lássátok egymást.

A párterápia nem gyorsjavítás, hanem mély kapcsolati munka. De ha beleállsz, sokszorosan megtérül.

4. tévhit: Csak a „gyenge” párok mennek párterápiára

Ez a gondolat sajnos még mindig sok fejben ott motoszkál: ha eljutsz a párterápiáig, az azt jelenti, hogy valami baj van veled vagy a kapcsolatotokkal. Mintha ez a kudarc jele lenne. Pedig ez a hozzáállás pont az, ami megnehezíti, hogy időben segítséget kérj.

Az igazság ezzel szemben az, hogy épp az erős, tudatos párok azok, akik nem félnek szembenézni a nehézségeikkel. Azok, akik nem csak sodródnak, hanem dolgozni akarnak a kapcsolatukon. Nem azért járnak terápiára, mert elbuktak, hanem azért, mert nem akarnak elbukni.

Ahogy testünket karbantartjuk sporttal, egészséges étkezéssel, úgy a kapcsolatunkat is érdemes időről időre „karbantartani”. Ez nem gyengeség, hanem bátorság. Annak a jele, hogy fontos számodra a másik és a közös jövőtök.

5. tévhit: A párterápia kudarca, ha nem maradtok együtt

Ez talán a legfájóbb és legnehezebben megdönthető tévhit: hogy ha a párterápia végén mégis a különválás mellett döntötök, az azt jelenti, hogy az egész terápia hiábavaló volt. Mintha csak egyféle „sikeres” kimenetel létezne: az, ahol újra egymásra találtok, és minden „helyrejön”.

De a valóság sokkal árnyaltabb.

A párterápia nem mindig azt jelenti, hogy együtt maradtok. Néha azt segíti elő, hogy tisztábban lássatok: hogy megértsétek, miért nem működik a kapcsolat, és hogyan lehet békésen, tisztelettel lezárni. Ez is lehet gyógyító, sőt: sok esetben épp ez hoz megkönnyebbülést, és engedi el a feszültséget, amit akár évek óta cipeltek. Gondolj csak bele: hosszú idő óta szenvedtek a kapcsolatban, nem juttok dűlőre. Nyilván van egy szándék arra nézve, hogy megoldjátok a helyzetet, de a megoldás nem csak az együtt maradás, hanem a különválás is lehet.

Maga a párterápia akkor is sikeres lehet, ha nem „happy end” a vége. Mert közben fejlődtök, tanultok, és lehetőséget kaptok arra, hogy magatokat és egymást is mélyebben megértsétek. Ez a tudás pedig később is veletek marad, akár együtt, akár külön utakon folytatjátok.

Ahogy láttad, rengeteg tévhit él a párterápiáról, és ezek inkább visszatartanak, mint segítenek. Pedig a párterápia nem valami titokzatos, ijesztő dolog, amit csak végső esetben lehet „bevetni”. Sokkal inkább egy eszköz, ami segíthet közelebb kerülni egymáshoz, megérteni a mélyben húzódó feszültségeket, és új nézőpontból látni a kapcsolatotokat.

Nincs abban semmi szégyellnivaló, ha elakadtatok. Minden kapcsolatban vannak nehezebb időszakok, a kérdés csak az, mit kezdtek velük. Ha hajlandóak vagytok beszélni róla, ha mertek segítséget kérni, az már önmagában egy nagy lépés.

Ha eddig halogattad, talán itt az ideje átgondolni, mit veszíthetsz… és mit nyerhetsz vele.

Olvass még több hasznos cikket Párkapcsolat rovatunkban!