Kullancsok és a valóság: tények és tévhitek a védekezésről

A tavaszi-nyári időszak beköszöntével a természetjárás és a szabadban töltött idő egyre vonzóbbá válik. Azonban a kellemes kikapcsolódás közepette sem szabad megfeledkeznünk a kullancsok jelentette veszélyekről. Ezek az apró élősködők nemcsak erdőkben, hanem városi parkokban, kertekben és játszótereken is előfordulhatnak, és komoly betegségeket terjeszthetnek.

Tévhit: A kullancsok csak nyáron aktívak

Sokan gondolják, hogy a kullancsok csak a nyári hónapokban jelentenek veszélyt. Valójában azonban már kora tavasztól késő őszig aktívak lehetnek, különösen az enyhe telek és a klímaváltozás következtében. A kullancsok számára a hosszú, kemény fagyok jelentenek igazi kihívást, de az enyhébb időjárás lehetővé teszi számukra a túlélést és szaporodást.

Tévhit: A kullancsok csak erdőkben élnek

Bár a kullancsok gyakran társulnak erdős területekkel, valójában városi környezetben is előfordulnak. Parkokban, kertekben, játszótereken és akár a saját udvarunkban is találkozhatunk velük. A háziállatok, különösen a kutyák, könnyen behozhatják őket a lakásba is.

Így védekezz kullancs ellen
Fotó: Pixabay

Tévhit: A kullancsok a fákról esnek ránk

Sokan hiszik, hogy a kullancsok a fák lombkoronájából pottyannak ránk. Valójában azonban a kullancsok a fűszálakon és bokrokon várakoznak, és a testhő, a kilélegzett szén-dioxid és a mozgás által vonzódnak az áldozathoz. Legfeljebb 1,5 méter magasságig másznak fel, tehát a fák tetejéről való „támadás” csupán mítosz.

Tévhit: Minden kullancscsípés betegséget okoz

Nem minden kullancs hordoz kórokozókat, és nem minden csípés vezet megbetegedéshez. Azonban a fertőzött kullancsok csípése súlyos betegségeket, például Lyme-kórt vagy kullancsencephalitist (FSME) okozhat. A fertőzés kockázata növekszik, minél tovább marad a kullancs a bőrben, ezért fontos a mielőbbi eltávolítás.

Tévhit: A kullancsencephalitis csak csípés útján terjed

Bár a kullancsencephalitis (FSME) leggyakrabban kullancscsípés útján terjed, ritka esetekben fertőzött állatok, például kecskék, juhok vagy tehenek pasztörizálatlan tejének vagy abból készült sajtjának fogyasztásával is megfertőződhetünk. Ezért fontos a tejtermékek megfelelő hőkezelése.

Tévhit: Kullancscsípés esetén azonnal antibiotikumot kell szedni

Antibiotikum szedése kullancscsípést követően csak akkor indokolt, ha fertőzés jelei mutatkoznak, például a csípés helyén jelentkező és terjedő bőrpír, influenzaszerű tünetek vagy fejfájás. Tünetmentes esetekben az antibiotikum szedése nem ajánlott. A kullancs mielőbbi eltávolítása és a csípés helyének megfigyelése a legfontosabb teendő.

Fotó: Pixabay

Tévhit: Nincs védőoltás a kullancsok által terjesztett betegségek ellen

Bár a Lyme-kór ellen jelenleg nincs védőoltás, a kullancsencephalitis (FSME) ellen létezik hatékony vakcina. A védettség eléréséhez három alapoltás szükséges, majd emlékeztető oltásokkal kell fenntartani a védelmet. Az oltási sorozat megkezdéséről és időzítéséről érdemes háziorvosunkkal konzultálni.

Hogyan védekezzünk a kullancsok ellen?

  • Viseljünk hosszú ujjú ruházatot és hosszú nadrágot, a nadrágszárat tűrjük a zokniba.

  • Használjunk kullancsriasztó szereket a bőrre és a ruházatra.

  • Kerüljük a magas fűvel és sűrű aljnövényzettel borított területeket.

  • Kirándulás vagy kerti munka után alaposan vizsgáljuk át testünket és ruházatunkat.

  • Ha kullancsot találunk, minél előbb távolítsuk el megfelelő eszközzel, például kullancscsipesszel, ügyelve arra, hogy ne nyomjuk össze a testét, mivel ez növelheti a fertőzés kockázatát.

A kullancsok elleni védekezés nemcsak a természetjárók, hanem mindenki számára fontos, aki időt tölt a szabadban. A megfelelő óvintézkedésekkel és a tévhitek eloszlatásával csökkenthetjük a fertőzés kockázatát, és biztonságosan élvezhetjük a természet adta örömöket.

Betöltés...