A mentális egészség egyre többeket foglalkoztat, különösen, amikor úgy tűnik, semmire sem tudunk igazán koncentrálni – és sokan egyből a telefonjukra mutogatnak. De mi van, ha nem is a készülék a hibás, hanem valami sokkal mélyebben gyökerező szokás? Egy friss kutatás szerint lehet, hogy nem a telefonoddal van baj – hanem azzal, ahogy az agyad működik.

Nem biztos, hogy a telefon a hibás

Ülsz a gépnél, elindítod az adóbevallást, de közben eszedbe jut, hogy meg kell kérdezned a partnered a hétvégi programról. Küldesz egy üzenetet, majd hirtelen már az Instagramot görgeted, aztán benézel egy webshopba is, és mire észbe kapsz, egy óra elment, de az adópapírokhoz hozzá sem nyúltál. Ismerős? Persze, hogy az. Ilyenkor jön a reflex: a telefont hibáztatod. Csakhogy a University of the Arts London kutatója, Dr. Maxi Heitmayer szerint nem ilyen egyszerű a dolog.

„Míg a felhasználók többet foglalkoznak az okostelefonnal, ha az könnyen hozzáférhető, a munkával és a munkán kívüli tevékenységekkel eltöltött idő és a munkanapjaik széttagoltsága nem függ az okostelefon hozzáférhetőségétől”

– mondta Heitmayer. Vagyis akár ott a mobil, akár nincs, mi emberek valahogy mindig találunk valamit, amivel elterelhetjük a figyelmünket.

A kutató egy kis, de nagyon részletes kísérletet végzett: 22 embernek két ötször egyórás munkaszakaszt kellett végigcsinálnia, egyszer a telefon közelében, egyszer anélkül. Az eredmény: ha ott a mobil, használják. Ha nincs ott? Akkor a számítógépük lesz a figyelemelterelés eszköze. Vagyis a probléma nem a készülékben van, hanem bennünk.

A mentális egészség egyik láthatatlan ellensége: a figyeleméhség

Sokan nem szeretik, ahogyan használják a telefonjukat. Zavar, hogy túl sok időt visz el, de mégis újra és újra a kezünkbe vesszük. Heitmayer szerint ez nem véletlen.

„Nyílt harc folyik a figyelmedért, ami a zsebedben zajlik”

– fogalmazott. Szerinte ezek a kütyük fantasztikus eszközök, de a rajtuk futó szoftverek pont úgy vannak megtervezve, hogy folyamatosan újabb és újabb ingerrel bombázzanak minket.

Ráadásul gyakran nem is a telefon az, ami először megszólal – mi magunk érezzük azt, hogy lemaradtunk valamiről, és önként kezdünk el nyomkodni.

„Ezek a zavarok az esetek 89%-ban valójában maguk az emberek. Nem a telefon rezeg, nem világít, vagy hangot ad ki. Csak te azt gondolod: Ó, lemaradtam valamiről. És hát az emberek ellenőrzik”

– magyarázta a kutató.

Ez a belső késztetés nem ördögtől való: evolúciós gyökerű. Az emberek társas lények, kíváncsiak, és mindig figyelik a környezetük dinamikáját. A teljes fókusz fenntartása órákon át szinte lehetetlen.

„Nem vagyunk robotok, és nem fogunk leülni a számítógép elé – legalábbis a legtöbben –, és órákon át egy valamire összpontosítani”

– mondta Heitmayer. A figyelemelterelés utáni vágyunk tehát természetes, és néha még hasznos is lehet. A gond ott kezdődik, ha nem tudjuk felismerni, hogy épp elkalandozunk, és a telefon azonnal magához láncol.

A mentális egészség javítása kis lépéseken múlik

Heitmayer szerint az egyik legegyszerűbb, mégis leghatékonyabb módszer a telefonhasználat csökkentésére, ha egész egyszerűen távol tesszük a készüléket.

„Ha nincs elérhető, akkor fel kell emelkednünk a székről”

– mondta. Már ez a kis plusz energia is elég lehet ahhoz, hogy ne nyúljunk utána automatikusan.

Érdekes módon a telefonhasználat nem úgy működik, mint egy klasszikus függőség: ha egy szer elvonás alatt van, az ember egyre jobban kívánja. A telefonnál viszont pont az ellenkezője történik.

„Ha előveszed, akkor egyre többet használod, annál tovább maradsz rajta. Amikor nincs a kezed ügyében, akkor valami másba kezdesz – például sétálsz a szabadban vagy beszélgetsz egy baráttal –, és azt tapasztalod, hogy megfeledkeztél róla”

– mondta Heitmayer.

A probléma tehát nem a technológiában van, hanem a hozzáállásunkban – hangsúlyozza a kutató.

A képernyőidő csökkentése tényleg segíthet abban, hogy azt csináld a szabadidődben, amit igazán szeretnél – akár sport, akár baráti találkozás, akár olvasás. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik nem tudtak internetezni a mobiljukon, több időt fordítottak testmozgásra, hobbira vagy személyes találkozásokra.

Lehet, hogy a megoldás nem egyszerű, de az első lépés az, hogy felismerjük: a mentális egészség nem attól javul, ha kidobjuk a telefont – hanem attól, ha tudatosabbá válunk a saját figyelmünkkel kapcsolatban.

(via)

Itt arról olvashatsz: mentális jólét. A gyerek hisztizik, a cég dübörög, te meg épp összeroppannál?