Nem bírtam tovább ellenállni a kísértésnek: itt a bodzaszezon és epret is úton-útfélen kapni, ráadásul most már lejjebb is ment az ára. Úgy gondoltam, hogy a bodzaszörp házilag isteni élmény, illatos, frissítő, és egy kis eperrel megbolondítom. Nem volt nehéz és az eredmény fenomenális! Mutatom, hogyan készítettem el lépésről lépésre, és hogy lett belőle a gyerek kedvence is.

Gondoltam egyet, és bodzaszörp lett belőle

Már napok óta azon gondolkodtam, hogy csinálok bodzaszörpöt. Miután majdnem minden évben elkészítem, ezért úgy döntöttem: idén csavarok rajta egyet. Az eper most érik, ezért a gondolat meg is született: mi lenne, ha a két szezon sztárját összeházasítanám egy üvegben?

Sétával kezdtem – de nem az út szélén szedtem!

Fontos szabály: bodzát nem szedünk út mellől! Egyrészt, mert tele van kipufogógázzal, másrészt, mert ki tudja, ki mit spriccelt rá korábban. Úgyhogy elindultam egy kellemes kora esti sétára a környékünkön. Tudtam, hogy van egy eldugott kis ösvény, ahol a bodza bokrok vadul virágoznak, távol az autóktól.

Nem szabad akármelyik virágot leszedni! A jó bodzavirág nagy, ernyős, tele van apró, hófehér virágokkal, és az illata semmihez sem fogható. Ha barna, száradt, vagy netán tetves, azt hagyd ott! Én 15 gyönyörű, illatos virágot hoztam haza.

Így készült a bodzaszörp házilag – epres csavarral

Otthon előkaptam a legnagyobb fazekamat, és nekiálltam a klasszikus alapszörpnek, csak most eperrel tuningolva. Íme, hogyan csináltam:

1. Forralj fel 3 liter vizet, majd amikor még forr, kavard bele a 3 kiló cukrot, míg teljesen felolvad.
2. Hagyd a cukros vizet szoba-hőmérsékletűre hűlni, majd keverj bele 2 evőkanál citromsavat.
3. Ezután jöhet a 10-15 bodzavirág, szépen belenyomkodva a lébe.
4. 1 kiló epret megtisztítottam, megmostam, és négybe vágtam – ezt is beledobtam.
5. Végül 5-6 citromot felkarikáztam, és az is ment bele.

Az egészet beleöntöttem egy hatalmas hordóba (még a férjem szerezte be sörfőzésre, de persze abból nem lett semmi), lefedtem egy vászonkendővel, és egy hűvös sarokba tettem egy teljes napra.

A szűrés a kulcs! Itt vérzik el sok háziszörp

Másnap reggel jött az utolsó simítás. Először sima szűrőn átszűrtem az egészet, azonban nem álltam meg itt. A bodzavirág finom pora ugyanis hajlamos a szörpben maradni – és senki sem szeret lebegő virágport inni. Ezért elővettem a régi textilpelenkát (igen, megvan még), és azon keresztül is átszűrtem a szörpöt.

Ezután felforraltam az egészet, majd még forrón sterilizált üvegekbe töltöttem. A tetejét lezártam, fejjel lefelé állítottam egy nagy tálba, majd betakargattam egy pokróccal – így mentek dunsztba pár napra.

És mi lett a végeredmény? Illatos, enyhén rózsaszín, frissítő, savanykás-édes bodzaszörp. A gyerekem először csak fintorgott – aztán egy pohárral akart, majd kettőt. A végén még a szomszéd kis barátjának is adtunk, ő is imádta.

Már alig várom a levendulaszezont!

Miközben a szörpök hűltek a pokróc alatt, már azon járt az eszem, mi jöhet még. És tudod mit? Már alig várom a levendulaszezont. Van húsz-harminc tő levendulám a kertben, és minden évben készítek belőle szörpöt is. Egyszerű, elegáns, lila, és olyan illata van, hogy megszédülsz tőle. Szóval ha a bodzás-epres kombó bejött, a levendulásra is figyelj majd!

Itt arról olvashatsz: burgonyás kovászos kenyér. Így készítem otthon.