Íme, a leggyakoribb mérgező mondatok, amelyektől ideje megszabadulnod…
Várj csak egy pillanatot, mit is mondtál az imént magadnak? Igen, igen, arra a félmondatra gondolok, amit épp csak az orrod alatt mormoltál el, talán rajtad kívül senki más nem hallotta. Most mosolyogsz, amiért épp azon kaptalak, hogy magadat szidod, de hidd el: ilyenkor sokkal többet ártasz az énképed stabilitásának és egészségének, mint hinnéd. A tudatalattink ugyanis programként raktározza el az összes hasonló információt, ami később úgy hat rád, hogy észre sem veszed. „Ehhez én kevés vagyok/nem vagy elég jó.” – A reális önismereten alapuló józan helyzetfelmérés elengedhetetlen a sikerhez, de ha valamire igazán vágysz, ne tudatosítsd magadban azt, hogy alkalmatlan vagy a feladatra. Ha tényleg szükség van még néhány lépcsőfok megugrására a sikerhez, fogalmazz inkább így: „Még kell egy kis időre/gyakorlás stb. ahhoz, hogy elérjem a célom”. Így máris közelebb hozod magadhoz a végcélt. Tudományos tények sorozata támasztja alá elménk hatalmának erejét. „Már késő.” – A leggyakrabban felszínre kerülő mérgező gondolat ahhoz kapcsolódik, hogy „már késő”. Már késő újrakezdeni, új pályát választani, megnősülni, gyereket vállalni, beiratkozni az egyetemre, saját vállalkozást indítani, bocsánatot kérni az szülőktől, újraépíteni a kapcsolatot a testvérrel. Egyáltalán nem késő, hiszen bármikor húzhatsz egy vonalat, hogy mától új életet kezdesz, és önmagad tökéletesebb verziója leszel. Ja, hogy esetleg nem fog egyik pillanatról a másikra menni? Ez természetes, de Einstein sem úgy született, hogy az anyja mellén már a relativitáselméletet szavalta. „Nem számít, mit mondok.” – Ha nem mondod ki mindazt, ami fontos a számodra, csak elnyújtod a szenvedésed. Mondd ki, amit gondolsz és érzel, vállald fel az igazságodat. Tény, hogy nem mindenkinek fog tetszeni, de te mindenképpen megkönnyebbülsz, a számodra fontos emberek pedig lehetőséget kapnak, hogy megértsék az álláspontodat. Rengetegen fojtják magukba a véleményüket, majd betegszenek meg fiatalon: te ne ess ebbe a hibába. „Járt utat járatlanért nem hagyok el.” – Gyerekkorunkban folyton azt hallottuk, hogy a legjobb, ha a biztosra építünk, és nem vágunk bele olyasmibe, ami esetleg kockázattal jár. Mindent egy lapra feltenni talán valóban őrültség, de az egészséges kockázatvállalás igenis a siker titka! A sikerorientált ember nem fél a kihívástól, hanem izgatottan vágja a fejszéjét nagy fába. „Holnap/jövő héten/jövőre kezdek.” – Egy nap alatt rengeteg fontos dolgot el lehet intézni, feltéve, hogy az a nap ma van, nem pedig holnap. Ne rettegj attól, hogy hibát követsz el. Sokkal hasznosabb – és élvezetesebb – dolog ballépést ballépésre halmozni, mint amikor semmit sem csinál az ember. „Engem senki se ért meg./Bennem senki se hisz.” – Igen, valószínűleg sok olyan ember van, aki nem veszi a lapod, ha a céljaidról és álmaidról van szó. Na és? Nincs szükséged a jóváhagyásukra a sikerhez. Persze az, hogy akadnak olyanok, akik valóban nem hisznek benned, nem jelenti azt, hogy senki sem akad, aki hinne. Nézz szét, beszélgess többet a szeretteiddel, vállald fel magadat. „Nem én tehetek róla.” – A siker egyik fő gátja a tény, hogy másokat hibáztatunk az esetleges kudarcainkért. Nem, nem a szüleink, a tanáraink, a neveltetésünk, a kormány, a háttérhatalom, az exünk tehet mindenről „Teljesen reménytelen a helyzet.” – Bármilyen negatív, sötét gondolat mérgezi a tudatalattidat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jövőben hazudj magadnak, és csinálj úgy, mintha minden rendben volna, miközben épp szenvedsz. Egyszerűen csak hangszereld át a gondolatot: „Eddig reménytelen volt a helyzet, de már tudom, hogy meg tudom oldani”. Vagy egyszerűen csak: „Nehéz szitu, de menni fog…” A lényeg, hogy ne korlátozd magadat olyan programok elültetésével, amelyek csak visszahúznak. „Bárcsak már túl lennék már ezen a nehéz szakaszon…” – A legtöbb ember abba a tévhitbe ringatja magát, hogy később – egy akadály leküzdése után – minden nehézség eltűnik, és beköszönt a végtelen boldogság kora. Abban bízunk, hogy ha párunk, lakásunk, autónk, gyerekünk, munkahelyünk stb. lesz, minden gond megoldódik. Ez persze nem így van: új feladatok jönnek, új kihívásokkal, de amíg tragédiaként éljük meg ezeket, nem leszünk kiegyensúlyozottak soha. Mit tehetünk? Tudatosítsuk magunkban, hogy a jelen az egyetlen pillanat, ahol érdemes lennünk, hiszen itt alakíthatjuk a sorsorsunkat, itt élhetjük csak meg a csodát. kép: https://pixabay.com/users/danielsampaioneto-5723932/