A felmelegedést főként mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

Hétfőn tartották New Yorkban az ENSZ új klímaügyi csúcstalálkozóját. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várta a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra. 

A húsz legmelegebb év közül tizennyolc az utóbbi két évtizedben fordult elő, vagyis elmondhatjuk, hogy a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres-módszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) összegzése szerint. Erre az adatra hivatkozott 2018 szeptemberében António Guterres, az ENSZ főtitkára a szervezet közgyűlése előtt mondott beszédében, hozzátéve, hogy „a klímaváltozás gyorsabb, mint mi vagyunk”. Egy évvel később, 2019. szeptember 23-án az ENSZ újabb klímaügyi csúcstalálkozót tart New Yorkban, ahová Guterres azzal az üzenettel várja a döntéshozókat, hogy „szép beszédek” helyett konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek. A főtitkár négy szakpolitikai igényt is bejelentett.

Miként lehet elérni 2050-re a karbonsemlegességet:


a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatásának kezelése;
a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása;
ne épüljenek újabb szénerőművek 2020 után.
Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben ne haladja meg az ipari forradalom (az 1750-es évek) előtt jellemző átlag hőmérsékletet, sőt lehetőség szerint 1,5 fokban kell limitálni a felmelegedést.

Olvasd tovább itt a cikket!

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!