Cuki állat lesz idén az Év emlőse - fotók

2020.01.27. Italiano

A hazai élővizek csúcsragadozója, a vidra kapta idén az Év emlőse címet .

Európai vidra (Lutra lutra) a Petesmalmi Vidraparkban a Somogy megyei Lábod közelében 2020. január 26-án. Idén az európai vidra lett az év emlőse. A Vadonleső Program hetedik éve választja meg azt a védett vagy fokozottan védett, többnyire közösségű jelentőségű őshonos emlősfajt, amelyre szeretné egész évben ráirányítani mind a szakmai közösség, mind pedig a társadalom széles rétegének figyelmét. Eddig a sün, ürge, denevér, mogyorós pele, földikutya és a hiúz viselhette e kitüntető címet. Most

először kerül reflektorfénybe egy vízhez kötött életmódú ragadozó

és vele a vizes élőhelyek védelme, bár a vidra életének jelentős részét a szárazföldön tölti. Bundája tömött, zsíros ugyan, de sok időt kell fordítania annak tisztán és szárazon tartására, mivel vízben csak az védi a hidegtől. A Kárpát-medencében élő vidrák elsősorban éjjel aktívak, zsákmányszerző és területellenőrző napi útjuk során akár 8-10 kilométert is megtehetnek, míg nappal vackukon pihennek. Mint a menyétféle ragadozók általában, a vidra is saját vadászterületet tart fenn, ahol

A Petesmalmi Vidrapark vezetője az Év emlősével barátkozik:

a hímek territóriuma több nőstény vidráéval is átfedhet,

de a kölyköt nevelő anyaállatok nem fedik egymásét. A vidra fészke természetes hasadékban, maga ásta üregben, vízparti fák gyökerei között, vagy nádasban található. Magyarországon legjelentősebb élőhelyei a természetes tavak, a halastórendszerek és nagyobb patakok, folyók, árterek, mert ezekben egész éven keresztül talál táplálékot. Az általuk elfoglalt élőhelyeket gyakran háborítatlan nádasok, cserjésedett területek, vízparti galériaerdők övezik. Mint a legtöbb ragadozó, ők is szeretnek „játszani”, gyakran a hasukon csúszdáznak le a hóban, vagy a sárban a vízfelszínig. Ezeknek a vidracsúszdáknak a nyomai is arra utalnak, hogy vízi ragadozó kisemlősünk a terület faunáját gazdagítja. Európában a vidra állománya és elterjedési területe a folyószennyezések, az illegális vadászat és az élőhelyvesztés hatására az 1960-as évektől jelentősen visszaesett. Sikerként könyvelhető el, hogy az élőhelyeik és a faj speciális védelmének eredményeképp az 1990-es évek végétől egyre több országban ismét gyarapszik állománya,

hazánkban is stabil populációkat alkot.

Ennek részben az is az oka, hogy a hazai vizek kevésbé szennyezettek, továbbá a nagy kiterjedésű halastórendszerek kedvezőek a vidra számára (ahol elsősorban a legyengült, kisebb testű, gazdaságilag értéktelen halakat fogyasztja). Azonban éppen ez az élőhelyhez való kötődés teszi a vidrát stabil állománya ellenére sérülékeny fajjá. Egyes nehézfémek - ólom, kadmium, higany - akkumulációja a keleti országrész folyói közelében elütött vidrákban magasabb, mint az ország más területein. A közúti forgalom növekedésével pedig egyre több, általában fiatal, tapasztalatlan vidra végzi a kerekek alatt.  A vidra 1974 óta védett, 1982 óta pedig fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv II. és IV. mellékletén is, ami azt jelenti a faj megőrzése uniós szinten is prioritás.

További vidrás érdekességek a facebook.com/vadonleso oldalon!

Képek: Varga György, MTI

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!