Diszlexiát okozhat a túl korai olvasás

Diszlexiát okozhat, ha gyerekünket túl korán akarjuk megtanítani olvasni.

A diszlexia nem betegség, hanem állapot, az olvasástanulás zavarait jelenti. Az említett állapot a gyerekeknek körülbelül tizenöt százalékát érinti. Szakértők szerint a legtöbb esetben a diszlexia kialakulásának az oka az, hogy túl korán akarják a gyereket megtanítani olvasni. Az olvasástanulás egy hatalmas idegrendszeri átalakítás.

Már óvodáskorban vannak olyan tünetek, amelyek a diszlexia kialakulására utalnak. Ezek a jelek általában bizonyos részképesség zavarok – hangzott el az M1 Család 19 című műsorában.

Mi a diszlexia?

A diszlexia nem betegség, hanem állapot, annak jelzése, hogy az agy másképp működik. Ennek ellenére a legtöbb diszlexiás sikeresen teljesíthet az iskolában, ha személyre szabott fejlesztésben részesül, és megkapja a számára szükséges segítséget és érzelmi támogatást.

Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy „egy óvodás nem lehet diszlexiás, mert még nem kell tudnia olvasni. Nagyjából nyolcéves korra érnek meg azok a részképességek, amelyek az olvasáshoz szükségesek”.

8 éves kortól beszélünk diszlexiáról

addig ugyanis még érésben van az idegrendszer. Viszont fontos minél előbb azonosítani azokat a részkepésségbeli eltéréseket, amik a későbbiekben problémát jelenthetnek.

Gyarmathy Éva kiemelte, hogy a diszlexia a gyerekeknek körülbelül tizenöt százalékát érinti. Hozzátette, ennél is többen vannak azok a gyerekek, akik olvasási nehézségekkel küzdenek.

A beszéd is mozgás

Turcsik Katalin, a Magyar Pedagógiai Társaság diszlexiás gyerekek fejlesztéséért szakosztály elnöke elmondta, már a mozgásfejlődésnél is lehetnek jelek, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos részképességek rendellenesen fejlődnek.

A mozgásformák egymásra épülésének szerepe kiemelkedő. A kúszás-mászás folyamatának köszönhetően finomodik például a két agyfélteke közötti kapcsolat, amely az iskolai tanulás folyamán döntő jelentőségű. A nagymozgáson túl

a finommozgásoknak is jelzésértékük van.

A nagycsoportos óvodásoknak már helyesen kell fogniuk a ceruzát, és megfelelő nyomatékkal kell rajzolniuk, színezniük. A mozgás tehát minden tanulási tevékenység alapja. A beszéd is mozgás, hiszen az egyes hangok a száj körüli izmok, a beszédszervek, például a nyelv mozgatásának köszönhetően jönnek létre. Erre épül a későbbiekben az olvasás-írás megtanulása.

Gyarmathy Éva szerint a gyerekek harminc százalékánál nem alakulnak ki tisztán a beszédhangok. „Hogyha nincs beszédhang, nem lehet írott betűre fordítani a gondolatokat” – hangsúlyozta. A diszlexiában szenvedő gyerek állandóan keverni fogja azokat a szavakat, amiket nem tudott tisztán kimondani.

Érdekes? Olvasd tovább itt!

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!