Élő mohát vetnének be gyógyíthatatlan betegségek ellen

2019.08.21. Italiano

Az Alzheimer-kórra több mint egy évszázad alatt sem tudtak hatékony terápiát kitalálni a kutatók ezrei.

Élő mohával kezelné az idegrendszer gyógyíthatatlan betegségeit az a kutatócsoport, ami az Alzheimer-kór mellett egyéb memóriazavarok és neuropszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Az Alzheimer-kórra, a memóriazavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte az MTI érdeklődésére Palotás András. Az amyloid hipotézis szerint egy azonos nevű kóros fehérjedarabkának a lerakódása okozza az idegsejtek pusztulását. „Több tanulmány számol be arról, hogy az amyloid kicsapódása nem a betegség oka, hanem az

elbutulást kiváltó eddig ismeretlen folyamat következménye”

– részletezte az ellenérveket a kutató. A jelenleg elérhető gyógyszerek csak tüneti kezelést nyújtanak: lassítják a progressziót, de nem állítják meg a folyamatot, visszafordítani sem tudják. Ráadásul ezek a jelenleg is forgalomban levő törzskönyvezett szerek a betegek csak egy részében eredményesek, sok a mellékhatásuk, és a demencia előrehaladásával elvesztik hatékonyságukat – tette hozzá. Ezután más irányból közelítették meg a problémát. „Ha az amyloid már lerakódott, akkor az idegsejtek sem tudnak megfelelően működni: egyebek mellett az energiaellátásuk sérül, aminek hatására a sejtek éheznek, majd elhalnak. Ha viszont a koplaló neuronokat alternatív úton el tudjuk látni a szükséges tápanyagokkal, akkor az amyloid vagy egyéb kóros anyagok jelenléte ellenére is életben tudjuk tartani azokat” – magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy a neuronvesztés visszafordíthatatlan, és ha ez nagy területet érint, akkor idővel megjelennek a klinikai tünetek. Az agy nem tud önmagának tápanyagot előállítani, ezért azt más forrásból (a test más részeiből) kell biztosítani. Ha azonban ezek a normális élettani folyamatok sérülnek, akkor sem helyből, sem máshonnét nem kapnak „üzemanyagot” az idegsejtek. Ennek a problémának a megoldására

a kutató „vakmerő ötlettel” állt elő,

amely abból ered, hogy a cukrot, a neuronok egyetlen energiaforrását, a növények folyamatosan termelik. Ezen gondolatmenet alapján a több mint 15 éve szorosan és sikeresen együttműködő magyar–angol–amerikai–orosz–brazil kutatócsoport biológiai modellezések során gyakran használt alacsony szintű mohákat neveltek együtt emberi sejtekkel. „Meglepetésünkre nagyon is jól kijöttek egymással, sőt egyebek mellett különböző hőmérsékleti, fény-, tápanyag-ellátottsági viszonyokban is életben maradtak bármiféle morfológiai vagy funkcionális elváltozás/károsodás nélkül” – magyarázta Palotás András, hozzátéve, hogy genetikai módosításokkal rá tudják továbbá venni a mohákat, hogy kifejezetten milyen anyagot termeljen a neuronok (vagy éppen a test bármely szövete) számára. A növényi sejt, jelen esetben a moha, fény hatására folyamatosan és „önműködően” glükózt (és szükség esetén egyéb anyagokat is) termel, mely a szervezet minden sejtje számára

nélkülözhetetlen energiaforrás, mondhatni egy univerzális „üzemanyag”.

Az alapkutatási eredmények alapján jelenleg rágcsálókon azt vizsgálják, hogy a bőr legfelső rétegei alá befecskendezve mennyire marad stabil a növény-állat kapcsolat, illetve milyen hatékonyan tudnak ott is fotoszintetizálni a mohasejtek. A felfedezés továbbfejlesztve nemcsak gyógyíthatatlan idegrendszeri metabolikus betegségek kezelésére adhat teljesen új lehetőséget, de az egész emberiséget érintő kihívásokra is megoldást nyújthat. A kutatásról szóló közlemény a Journal of Alzheimer’s Disease című tudományos folyóiratban jelent meg.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!