Érdekes adottság a korai alvásfázis szindróma

A korai alvásfázis szindróma nem túl gyakori: a tünetei háromszázból egy embernél jelentkeznek.

Néhány embernek a megszokottól eltérően működik a biológiai órája, arra vezérlve őket, hogy már este nyolckor aludni térjenek. Cserében viszont már hajnali négykor kipihenten ébrednek fel. A szindróma lényege, hogy a test napi biológiai órája, más néven a cirkadián ritmus az emberek többségéhez képest eltolódva működik, és az alvási ciklust irányító melatonin hormont hamarabb szabadítja fel az egyén szervezete. A korai alvásfázis szindróma nem egyenlő a korai ébredéssel, amely a kor előrehaladtával jellemző, illetve a

depresszió miatti felébredéstől is különbözik.

A legtöbb embernek nehézséget okoz a hajnali kelés. A korai alvásfázis szindrómában szenvedőknek viszont nem jelent gondot négy-öt órakor felkelni, hiszen szervezetük képes kipihenni magát. Louis Ptacek, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek a korán kelők tökéletesen teljesítik a napi feladatokat, de az esti ébrenlét nehezükre esik. Ezek az emberek hétvégén is megelégszenek azzal, ha 5-10 perccel tovább alhatnak, mint a munkanapokon, nem úgy, mint a legtöbbek, akik átlagban 30-38 perccel alszanak tovább hétvégenként. Ptacek és kollégái kilenc évig gyűjtöttek adatokat alvászavarral küszködő betegektől, mintegy

2422 ember alvási szokásait követték nyomon.

Összesen 12 embernél állapították meg a korai alvásfázis szindrómát, de ebből négyen nem akartak részt venni a kutatásban, így nyolc fő adatait vették alapul. Ez alapján minden 300-ból egy embernél van jelen az állapot. A korai alvásfázis szindrómával élő tesztalanyok elmondták, hogy közeli családtagjaik közül legalább egy hasonló alvásciklussal rendelkezik.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!