2019.09.27. Italiano
Kezdjük a PFC-3 név megfejtésével!
A PFC rövidítés a fehérje (protein), a zsír (fat) és a szénhidrát (carbs) kezdőbetűiből áll össze, a 3 pedig arra utal, hogy három óránként szükséges ezeket a
tápanyagokat bejuttatni a szervezetünkbe.
A
PFC-3 diéta lényege, hogy amíg a fehérje növeli, addig a szénhidrát csökkenti a vércukor szintet, a zsír pedig lassítja az emésztést, így e három megfelelő arányú kombinációja kiegyensúlyozza és szinten tartja a vércukor szintünket. Az elmélet folytatása szerint amint egyensúlyba kerül a vércukorszint, a szervezetünk elkezdi elégetni a raktározott zsírt, és ez fogyáshoz vezet. Előnyeként említik, hogy aki ilyen étrendet követ, elfelejtheti a matekozást: nem kell szigorúan számon tartani az elfogyasztott kalóriákat, illetve méricskélni az adagokat. Viszont akkor is kell enni, ha úgy érezzük, hogy nem vagyunk kifejezetten éhesek. Persze mértéket szintén nem árt tartani, természetesen nincs szó óriási adagokról: akkor fogyasztottunk el megfelelő mennyiségű kalóriát, ha 3 óra múlva érezzük ismét ugyanannyira éhesnek magunkat.
Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Reggelink legyen a legbőségesebb, a napindító étkezést követően fokozatosan csökkentsük az adagokat – az ebéd kivételt képez a szabály alól –, este pedig már csak könnyű falatokat fogyasszunk. A 3 óránkénti szabály természetesen az éjszakára nem vonatkozik, alvás közben pihen a gyomrunk, emésztőrendszerünk is. Az egész napi adagunkat pedig úgy osszuk el, hogy minden 3 órában együnk kevesebbet vagy többet (napszaktól és attól függően, hogy fő- vagy kisétezésről van szó), és mindig kerüljön a tányérunkra szénhidrát, zsír, valamint fehérje. Az arány sem mindegy: törekedjünk arra, hogy 55% szénhidrát, 30% zsír és 15% fehérje jusson a szervezetünkbe 1-1 étkezés során.