Ezt kell tudnod a pánikbetegségről

Sokan átélték már ezeket a kellemetlen, mondhatni ijesztőnek tűnő tüneteket.

Hogyan lehet elkülöníteni a pánikbetegséget a “valódi, szervi eredetű” betegségektől? A pánik hirtelen támadó, rendkívül erős szorongás, melyet szervi tünetek kísérnek, ezek a pánikrohamok. Tüneteiben nem hasonlít a többi szorongásos betegséghez. Azokat, akiknél újra és újra megismétlődik ez a fajta roham, pánikbetegeknek nevezzük. A pánikroham évente a felnőtt

népesség mintegy egyharmadánál fordulhat elő.

A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél azonban bármilyen családon belüli előzmény nélkül is megjelenhet a pánikbetegség. Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem. A valóságban aszerint dominál egyik vagy másik tünet, hogy milyen típusú a pánikroham.

Spontán pánikroham

Számos vizsgálat igazolta, hogy a “spontán” pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetőleg a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a “téves riasztásra”, vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés (hiperventilláció), s ez magával hozza a többi tünetet.

Érdekes? Olvasd tovább itt!

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!