2019.10.23. Italiano
Korunk egyik legnagyobb problémája az évszázadokon át lebomlani képtelen műanyag.
Az évszázadokon át lebomlani képtelen műanyag korunk egyik legnagyobb problémája. Ki hitte volna, hogy annak idején épp a Föld megmentése volt a cél? Az ötvenes évekig rengeteg papírtáskát fogyasztott el az emberiség, amihez tetemes mennyiségű fát kellett kivágni természetesen. A cél akkor az volt, hogy mielőbb tartós megoldás szülessen a problémára: egy olyan
masszív verzió a hordozásra, ami újra és újra használható.
A
műanyag zacskó a svéd Gustaf Thulin találmánya, de az ő fejében még az volt, hogy ezeket a táskákat újra és újra használjuk, így aztán nem kell annyi fát kivágni. A gond csak az, hogy az emberiség aztán belekényelmesedett ebbe a megoldásba, és
újrafelhasználás helyett egyszerűen kidobta a műanyag zacsikat,
milliárd tonnányi szemetet termelve ezzel az évtizedek során. Ha azt hisszük, hogy a pamutzacsik segítenek a problémán, tévedünk: ezeknek a táskáknak az energiaigénye a készítési folyamat során óriási. Ahhoz, hogy egy nejlonzacskó fenntartható legyen, elég háromszor-ötször újrahasznosítani, még a pamuttáskát legalább 320-szor kell újra elővennünk ahhoz, hogy megérje gyártani. Mit mond a fenntarthatósági szakember? Azt, hogy ne agyaljunk a nejlon-pamut-papír dilemmán, hanem használjuk azt a táskát, ami már megvan. Aztán használjuk újra, újra és újra, és ha elszakadt, javítsuk meg, ne dobjuk ki, amíg nem muszáj…