Ryan és Meghan mindig is nagy családot akart, de a nő krónikus betegsége következtében ez természetes úton lehetetlennek bizonyult, ezért választották a béranyaság intézményét.
A pár kezdetben az örökbefogadással is próbálkozott, de hamar kiderült, hogy időigényes és beláthatatlan folyamatról van szó, aminél a béranyaság lényegesen könnyebb. Ukrajnában mindez legális és ellenőrzött, ezért egy ottani klinikát bíztak meg a feladattal. Minden simán is ment volna, csak épp a baba születése előtt röviddel kitört a világjárvány, a határok pedig világszerte lezárásra kerültek. Mivel az anya számára a súlyos egészségügyi komplikációk miatt nem ajánlott az utazás pandémia idején, az apa, Ryan indult el a babáért Kijevbe, ami nem volt éppenséggel egyszerű. Amerikából Európába érve a Párizs-Kijev, Zürich-Kijev útvonal meghiúsult, az apát úgy kellett Minszkből Kijevbe "csempészni", ahol aztán természetesen két hét hatósági karantén várt rá. Ezután az első útja a bababoltba vezetett, ahol megvette a szükséges holmikat a kicsinek, és rohant a klinikára, ahol újszülött kislánya már várta... Ezután egy újabb hosszú folyamat következett, hogy a babának minden papírja oroszul és angolul is meglegyen, majd mikor mindez sikerült, apa és lánya hazatérhetett Amerikába, ahol persze újabb karantén várt rájuk. Ez azonban már nem érdekli őket, hiszen a család végre együtt, és mindenki boldog...