2020.05.19. Italiano
Az USA erélyesen követeli, hogy Kína engedje szabadon a dalai láma által kiválasztott 11. pancsen lámát. A kínaiak válaszul félrebeszélnek.
Egyetemet végzett és "normális életet" él az a férfi, akit a dalai láma huszonöt évvel ezelőtt a pancsen láma reinkarnációjának nyilvánított - állítja a kínai külügyminisztérium szóvivője, válaszként arra, hogy az Egyesült Államok ismét felszólította a kínai vezetést, engedje szabadon Gedun Csöki Nyimát. A kommunista Kína külügyi szóvivője szerint viszont a most 31 esztendős férfi és családja csak arra vágyik, hogy semmi ne zavarja meg őket "jelenlegi normális életvitelükben". Ahogyan az ő helyében
bárki ezt mondaná, aki szeretne még élni egy ideig.
Az egykori kisfiút a dalai láma 1995. május 14-én nyilvánította a pancsen láma reinkarnációjának (tibeti buddhista vallási vezetőnek, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóságnak). Gedun akkor hatéves volt, és három nappal később, május 17-én családjával együtt eltűnt. A fiút elrabolták, és azóta is ismeretlen helyen tartják a kínai hatóságok, nehogy
Tibet elnyomott népe őt is Indiába szöktesse.
A kommunista Kína amely erőszakkal szállta meg Tibetet
az elmúlt század ötvenes éveiben, saját hatáskörének tartja a pancsen láma kiválasztását. A kínai kormány 1995. november 11-én az akkor ötesztendős, egészen addig Pekingben nevelkedő Csöki Gyalpót nyilvánította a pancsen láma tizenegyedik újjászületésének. Őt persze sem a dalai láma, sem a tibeti emigráns kormány nem ismeri el valódi reinkarnációnak.
Az indiai Dharamszalában, a Kashag néven ismert tibeti parlament a tibeti buddhizmus második legmagasabb alakjának tartott fiú eltűnésének 25. évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki vasárnap, amelyben megállapította: pancsen láma elrablása és vallási identitásának erőszakos tagadása nem csupán a vallásszabadság, hanem
az emberi jogok goromba lábbal tiprását is jelenti.
"A pancsen láma hagyományosan tanárként és segédként szolgált a tibeti buddhizmus legfelsőbb vezetője, a dalai láma számára" - emlékeztettek a nyilatkozatban.
Az amerikai külügyminisztérium a napokban ugyancsak kemény hangú felhívást intézett Pekinghez, hangsúlyozva: "Továbbra is nyomást gyakorlunk a kínai hatóságokra annak érdekében, hogy elárulják, hol tartják fogva (a fiatalembert), és hogy engedjék szabadon.
Nem Kína joga kiválasztani a dalai lámát, amint a pápát sem".
A viszály valódi tétje Tibet státusának problémája. A terület legnagyobb részét jelenleg Kína tartja megszállva. A dalai láma pedig megtagadja, hogy újraszülessen a Kína által ellenőrzött területen. A megszálló Kína szeparatizmussal vádolja a 14. dalai lámát, aki valódi autonómiát szeretne elérni Tibet számára.