Végső búcsút vettek szombaton Budapesten a 97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagytól, aki a legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája volt. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán búcsúzott Frankó Endrétől.
A főhadnagytól a Magyar Honvédség, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis háromgépes Gripen-kötelék áthúzásával búcsúzott a főhadnagytól. A Gripenek a Csepel-sziget északi csücskénél várakoztak a légtérben nem sokkal dél után, majd a Duna fölött mintegy 300 méter magasan haladtak kötelékben egészen az Árpád híd budai hídfőig, majd északi irányban elhagyták a várost. Frankó Endrétől az Óbudai Jó Pásztor templomban vettek búcsút és az altemplomban helyezték végső nyugalomra. A 101. "Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály jelmondata ez volt: "Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse". Frankó Endre 1923. szeptember 3-án született Egerben. 1939-ben, a Gyöngyös melletti Pipishegyen ismerkedett meg a vitorlázórepüléssel, majd 1942-ben, érettségi után jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe. A kiváló öttusázó sportember Szombathelyen, a Horthy Repülő Akadémián kezdte meg tanulmányait, majd 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A Pumákhoz 1944. novemberében került, a pilótahiány miatt alig hat órányi gyakorlórepülést követően már az éles bevetések vártak rá. Frankó Endre hadnagy összesen nyolc bevetést hajtott végre a Dunántúl, majd a Nyugat felé visszavonuló ezreddel Ausztria felett. 1945. május 5-én, az osztrák határon fekvő német Pockingnál esett amerikai hadifogságba. Budapestre 1945 végén ért haza, három évvel később már az Országos Magyar Repülő Egyesület motoros oktatója volt, itt már katonákat is tanított. 1949-ben nevezték ki az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, majd nem sokkal később parancsnokának. Egy évvel később Békéscsabán lett az első oktatóképző iskola tanára, majd a GANZ repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója. Gépészmérnöki diplomát szerzett, majd az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) mérnökeként dolgozott. Nevéhez fűződik például a budapesti, János-hegyen ma is működő Libegő: nem csak az ötlet volt az övé, de a felvonó fő- és gépésztervezője is volt. Nyugdíjas éveiben is aktívan kísérte figyelemmel a magyar katonai repülést. Forrás: Propeller.hu