Tulajdonképpen nem is annyira ritkaság ez a Távol-Keleten, ahol elterjedt dolog a nagyon hosszú ideig főzött alaplé. Kínában sokan állítják, hogy a levük száz évesnél is öregebb, ahhoz képest ez a thaiföldi verzió fiatalka.
A dolog lényege, hogy a nap végén megmaradt levet leszűrik,
másnap pedig az új leves készítésénél felhasználják, ebbe teszik bele a friss alapanyagokat (ebben az étteremben éppen marhahúst, belsőségeket, zöldségeket és friss tésztát) és fűszereket, és mivel mindig gondosan felforralják, a gyomorrontástól sem kell tartani. Csak arra kell ügyelni, hogy a nap végén soha ne fogyjon el teljesen a lé, így mindig lesz mit beletenni a másnapi adagba, az ízek pedig állítólag egyre gazdagabbak lesznek.
(Nuus)