Különleges állatra bukkantak az Andokban

2020.03.23. Italiano

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban.

A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre bukkantak biológusok a dél-amerikai Andok Llullaillaco nevű vulkánjának csúcsán. Jay Storz, a Nebraskai Egyetem biológusa és társai februárban mászták meg a 6723 méteres vulkánt a chilei-argentin határon, hogy megbizonyosodjanak arról, ilyen magasságban is élnek emlősök.
A kutatóexpedíciót egy 2013-as videó inspirálta. Matt Farson hegymászó a Llulaillacót megmászva mintegy 6600 méter magasan kamerájával felvett egy hóban futó egeret. Soha ilyen magasan nem észleltek emlősállatot tudósok. Storz és tudóscsoportja az Atacama-sivatag déli peremén húzódó vulkánon tett egy hónapos expedíciója során fedezte fel a

hörcsögfélék családjába tartozó sárgahasú, levélalakú fülű egeret.

A Phyllotis xanthopygus rupestris mintegy 6660 méter magasságban tanyázik. A Llullaillaco Argentína és Chile határán a negyedik legnagyobb vulkán, egyben a második legnagyobb aktív vulkán a világon.
A felfedezés páratlan bizonyítékkal szolgál az emlősök szélsőséges körülmények közötti túlélésének képességére. Ez az egér képes a tengerszinti oxigén 45 százalékán és ismeretlen étrenden élni, miközben télen akár mínusz 25 Celsius-fokkal is meg kell birkóznia. Valószínűleg eddig alábecsültük azt, mekkora tengerszint feletti magasságban képesek élni az emlősök és más gerincesek, mivel a világ legmagasabb hegycsúcsait viszonylag kevésbé tanulmányozták a biológusok - mondta el Storz a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak.
Eddig a tudósok úgy vélték, hogy nagyjából 5700 méter az a tengerszint fölötti magasság, ahol még képesek emlősök élni. A csúcsra tartva a tudósok

három másik egeret, köztük az andoki ugróegeret is megfigyeltek

az emlősök esetében rekord tengerszint fölötti magasságban. Most tanulmányozni fogják a különbséget az oxigénben gazdag tengerszinten élő egerek és az alacsony oxigéntartalmú térségben élők között. "Sok kísérletet fogunk tenni, hogy kiderítsük, milyen különleges fiziológiai alkalmazkodóképességük fejlődött ki az alacsony oxigénszinthez. És elemezünk teljes genomszekvenciákat, hogy megállapítsuk az ezt segítő genetikai változásokat" - mondta a biológus.

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!