2019.08.16. Italiano
Az ősember számlájára is írható a barlangi medve kihalása.
A modern ember őseinek negyvenezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medvék számának gyors csökkenésével - állapították meg svájci tudósok. A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése - idézte a
Scientific Reports című tudományos lapot a BBC. "A faj egyedszámában
negyvenezer évvel ezelőtt drámai hanyatlás kezdődött.
Ez egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével. Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában" - mondta Verena Schuenemann, a kutatás vezetője, a Zürichi Egyetem professzora. A mai barna medve és a
hajdani barlangi medve közös őstől származik, az utóbbi Ázsiában és Európában élt és nagyrészt növényevő volt. Kövületeit általában barlangokban fedeztél fel, ami arra utal, hogy sokat időzött ott, nem kizárólag a téli álmát aludta a barlang védelmében. A kutatók elemezték a svájci, lengyel, francia, spanyol, német, olasz és szerb lelőhelyekről származó barlangimedve-maradványok mitokondirális DNS-ét.
Feltérképezték, merre élt a vad
és genetikailag mennyire volt sokszínű akkoriban, amikor óriási testű emlősök lakták a Földet. Az eredmények azt mutatták, hogy a korábban véltnél sokszínűbbek és viszonylag stabilak voltak a populációi nagyjából negyvenezer évvel ezelőttig, túléltek két hideg időszakot és számos lehűlési periódust is. Az eredmények azt az elképzelést támasztják alá, mely szerint az emberi tevékenység jelentős szerepet játszott abban, hogy a faj a kihalás szélére sodródott. A kihalásának okait jelenleg is vitatják, egyes magyarázatok szerint az emberi beavatkozás mellett a környezet változásai, mások szerint a kettő együttes hatása vezetett a faj pusztulásához.