Mellkisebbítés - képbe hozunk a témában

Egy túl nagy mell fájdalmas, kényelmetlen és kihívó lehet.

Bár többen vágynak nagy keblekre, mint kisebb idomokra, fizikai fájdalmat okozhat, vagy egyéb szövődményekkel, bőrgyógyászati problémákkal is járhat a mell nagysága, az ebből adódó kellemetlen helyzetekről már nem is szólva. 

Az önmagukat nagy mellűként definiáló nőket szinte mindennapos nyak- és hátfájás gyötri a mellkasra nehezedő túl nagy súly miatt, melynek hatását a rossz, görnyedő tartás is fokozhatja. A sportmelltartó vásárlás szinte megoldhatatlan kihívás, akárcsak a hason alvás. Van, aki csak és kizárólag speciális sportmelltartót hord a hétköznapokon is, és van, aki küzd a normál melltartóval, de estére megfájdulnak tőle a mellei.

A túl nagy emlő két alapfajtáját különböztetik meg:

egyik, amikor az emlő zsír- és mirigyállománya egyaránt kórosan nagy, a másik, mikor csak a zsírtartalom növekszik.  „Magasság és testalkat kérdése, mekkora az a mell, ami már egészségügyi problémákat okozhat – fogalmaz dr. Varga Klára plasztikai sebész. A mell súlya a gerincet is megterheli, több betegem panaszkodott állandó hátfájásról. A túlzottan nagy mellméret gyakran jár együtt a keblek lógásával is, amit a kor vagy a túlsúly súlyosbíthat. A normál fejlettségnél nagyobb emlők viselőinek komoly mozgásszervi betegségeket is okozhatnak, a nyakon púpszerű képződmény alakul ki idővel. A mell alatti bőrfelületeken pedig a bőr az izzadás miatt felmaródik, az állandó nedvesség miatt gombás fertőzés és ekcéma is kialakulhat.”

Magyarországon évi 250-300 jelentős méretcsökkentéssel járó mellplasztikai műtét történik,  OEP támogatás azonban csak abban az esetben kapható, ha a testsúly százalékában kifejezett minimum értéknél többet kell az emlőkből eltávolítani.

Mikor indokolt?

„Olyan esetekben van szükség mellkisebbítő műtétre, amikor tartós és nagymértékű a hát- vagy derékfájás, az átlagosnál jóval súlyosabb emlő ugyanis fájdalmas gerincdeformálódást okozhat, de gyakori a melltartópánt bevágása okozta vállfájdalom miatti panasz is – magyarázza dr. Varga Klára plasztikai sebész. Extrém esetben az is előfordul, hogy korlátozza a szabad mozgást és a munkavégzést is. A műtét a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az emlő alsó részéből veszünk ki általában egy körcikkely alakú darabot. Az emlőbimbó ezek után megfelelő magasságba kerül, és a mirigyállományt pedig megformázzuk.

Mell vs gravitáció…

A leggyakoribb mellműtétek közé tartozik az esetenként nem egyformán megereszkedett keblek korrekciója. A többszöri szoptatás vagy jelentős fogyás, esetleg ezek együttesen a szép fiatal emlőn súlyos nyomot hagynak. „A mell mérettől függetlenül petyhüdtté, lógóvá válhat. Ilyenkor a mell bőrének és mirigyállománynak a mell bőrének és a mirigyállománynak szükség szerinti kimetszésével és a mellkasfalhoz történő rögzítésével érhető el a kívánt eredmény” – avat be minket a doktornő.

A megfelelő időzítés: szülés előtt vagy után?

Mivel a beavatkozás a tejcsatornákat is érintheti, a plasztikai szakértő szerint jobb gyermekszülés utánra halasztani. „A műtét bonyolultságát az okozza, hogy szélsőséges esetekben 15-20 centiméterrel is emelni kell a mellbimbót, és annak vérellátását, idegellátását, s lehetőleg a kivezető tejcsatornákat meg kell tartani, mivel az utóbbiak átvágása később szövődményeket okozhat a szoptatásnál.”

Érdekes a cikk? Olvasd tovább itt!
 

 

 

 

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!