Hogyan döntsd el, hogy használható-e még az odaégett étel?

Nem halunk bele, ha kicsit megfeketedett, nemde? 

Van amikor annyira odakozmál az étel, hogy már semmi máson nem törjük a fejünket, csak, hogy a lábast vagy serpenyőt meg tudjuk-e még menteni. Máskor viszont elég nagy a dilemma (és persze az éhség okozta kísértés): vajon fogyasztható még a kissé megperzselődött pirítós? Vagy a pizza, amelyet sikerült egy kicsit tovább a sütőben hagynunk, és így odaégett a széle? Az odaégett étel valójában nem csupán a szenes mellékíz miatt jelent gondot, hanem az égett rész elfogyasztása bizonyos betegségek kialakulásának a kockázatát is növeli. Ennek oka az, hogy sok odaégett ételben – különösen a kenyérfélékben –

jelen van egy akrilamid elnevezésű szerves vegyület,

amelynek a koncentrációja annál magasabb lesz, minél inkább odaég az adott étel. Az égettség hatásairól folytatott tanulmányok vegyes eredményeket mutattak. Egy 2007-es holland kutatás szerint az égett ételekben fellelhető akrilamid növeli a petefészek- és méhnyakrák kockázatát, az amerikai hivatalos szervek viszont egyelőre várakozó állásponton vannak, azaz még nem mondják ki tényszerűen, hogy az akrilamid és a daganatos megbetegedések között létezik összefüggés. Nagy-Britanniában pedig külön felhívásban tájékoztatták az embereket az odaégett ételek egészségügyi kockázatairól. Mi a helyzet azokkal, akik

szeretik egy kicsit jobban odapirítani a paprikát,

hagymát, burgonyát vagy éppen a bacont? Ezek az ételek nem nevezhetők égettnek, ám tény, hogy a jellegzetes pörzsanyag megjelenik a felületükön. A vélemények többsége itt is a jól megszokott „tartsunk mértéket” álláspontot tükrözi, tehát a szenesre égett élelmiszereket dobjuk ki, de ha csak jobban megpirult, netán extrán ropogós lett az étel, akkor valószínűleg nem lesz ártalmas a szervezetünknek. 

Nem szeretnél lemaradni a legfrisebb bejegyzésekről?

kövess minket facebook-on is!