2019.10.21. Italiano
A "mesterséges levél" napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amit jelenleg fosszilis anyagokból nyernek.
A Cambdrige-i Egyetem kutatói által előállított
mesterséges levél táplálója a napfény, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe - derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. A szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a kiindulási anyagok a barnaszén, a kőszén, a földgáz és a kőolajat kísérő egyéb gázok, kőolajfrakciók lehetnek. Egy sor alapanyag - üzemanyagok, gyógyszer, műanyagtermékek, növényvédők előállításához használják.
"Sokan nem hallottak még a szingázról,
pedig minden nap használjuk azokat a termékeket, amelyeket felhasználásával gyártottak. Fenntartható módon történő előállítása kritikus lépés a globális szénkörforgás lezárásában és fenntartható vegyi és üzemanyagipar létrehozásában" - idézte az egyetem honlapján megjelent közlemény Erwin Reisner professzort, aki hét éven át dolgozott a problémán.
Az eszközt a fotószintézis inspirálta, amikor a növények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.
A mesterséges levélen van két fényelnyelő,
amely hasonló a növények napfényt elnyelő molekuláihoz, és egy kobaltból készült katalizátor. Vízbe merítve az egyik fényelnyelő a katalizátort oxigéntermelésre használja. A másik végzi a kémiai reakciót, amely a szén-dioxidot és a vizet szén-monoxidra és hidrogénre redukálja, szintézisgáz keveréket létrehozva. A fényelnyelők borús napokon is működőképesek, így a technológia használata nem korlátozódik olyan országokra, ahol mindig meleg van, vagy hogy csak nyáron lehet alkalmazni. Napkeltétől napnyugtáig lehet használni bárhol a világon" - mondta Virgil Andrei, a tanulmány egyik szerzője. A kutatást a Cambridge-i Egyetemen végezték, de annak társfinanszírozója az osztrák kormány és az OMV.
Nyitókép: Cambridgei Egyetem