2020.05.12. Italiano
134 kilométerrel lett rövidebb a Duna az elmúlt két évszázad alatt, az ember beavatkozásai miat.
Egy bajor kutatás szerint a 19. század óta a
Duna nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy negyven százalékkal keskenyebb is. Az ok: folyókanyarulatok megszüntetése, az árvízvédelmi beavatkozások és vízlépcsők.
Az emberi beavatkozások következményeként a folyó hordaléka már nem jut el a Duna-deltába, hanem lerakódik a mederben, ami tartósan megváltoztatja a víz minőségét.
A kutatást azért végezték, hogy megállapítsák, milyen következményekkel járt az emberi beavatkozás és intézkedéseket javasoljanak az orvoslásukra.
Korábban évente 40-60 millió tonnányi hordalék érkezett a Fekete-tengerbe,
jelenleg azonban csak 15-20 millió tonna. A hordalék ehelyett a folyómeder mentén rakódik le.
A folyó teljes szakaszának egyharmadát érinti a hordaléklerakódás, elsősorban a vízerőművek előtti területeken. Mivel pedig az erőművekhez tartozó vízlépcsők mögött teljesen hiányzik az üledék, ott gyakran kimélyül a folyómeder. A kutatók különböző módszereket javasoltak, hogy a lerakódott üledéket visszanyerjék a vízből. Ilyen intézkedés lehet a folyópart megerősítéseinek eltávolítása vagy modern vízerőművek kialakítása.
Az Európai Unió által finanszírozott projektben kilenc Duna-térségi ország
(Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Németország, Románia, Horvátország, Szerbia) 14 intézménye vett részt, három éven át elemezték a folyó üledékét.
A Duna hivatalosan 2857 kilométer hosszú, a Volga után Európa második leghosszabb folyója. A 19. században viszont még majdnem háromezer kilométer hosszú volt. Jelenleg csupán a folyó egytizede van "természeteshez közeli állapotban" írja a bajor tanulmány.