A fejlődő világban a férfiak lényegesen többet dohányoznak, mint a nők. Ezt a szakemberek rendszerint a társadalmi egyenlőtlenség számlájára írják, mert a nők itt nem jutnak politikai, illetve gazdasági hatalomhoz. De mi a helyzet azokkal a társadalmakkal, amelyekben a nők és a férfiak többé kevésbé egyenlő jogokkal rendelkeznek?
A nyugat-afrikai Kongó-medencében élő aka nevű törzs tagjai a szakértők szerint teljes egyenlőségben élnek, ennek ellenére a férfiak körében mégis gyakoribb a dohányzás. Casey Roulette antropológus, a Washingtoni Állami Egyetem munkatársa azt vizsgálta, hogy vajon miért kerülik a dohányzást nagyobb arányban az aka nők is. A Human Nature című szakfolyóiratban publikált kutatásból kiderült, hogy az aka nők azért nyújtanak rá kisebb eséllyel, mert tartanak attól, hogy a dohányzás károsítja magzatjaik és gyerekeik egészségét, azonkívül „füstösen” kevésbé lesznek vonzók a férfiak számára. Érdekes módon azonban ennek a vadászó-gyűjtögető törzsnek a nőtagjai előnyben részesítik a dohányzó férfiakat, mivel a cigarettázást a magas kockázatvállaláshoz kötik, így feltételezik, hogy az ilyen férfi magabiztosabban képes ellátni családját. A aka törzs számára fontos az autonómia, és a gyakorlatban is igyekszenek megvalósítani a férfi-női egyenjogúság alapjait. Mindkét nem tagjainak lehetőségük van arra, hogy a másik nemhez köthető tevékenységekben részt vegyenek, nincsenek megkötések. A Kongó-medence erdeiben kisebb csoportokban kb. 30 ezer aka él, a dohányzás az 1800-as évek végétől jelen van társadalmukban. Roulette is csapata megállapította, hogy az aka közösségben a férfiak 94 százaléka dohányzik, míg a nőknek csupán 5 százaléka gyújt rá. Az eredményeket nyálteszttel hitelesítették, ami megmutatta, hogy a válaszadó rágyújtott-e a közelmúltban. Kiderült az is, hogy az aka nők főként a változó kor után kezdenek dohányozni, mivel úgy vélik, hogy az idősebb nő inkább olyan, mint egy férfi. Nyitókép: https://pixabay.com/hu/users/arttower-5337/