2020.07.16. Italiano
A magány érzése nem nőtt a karantén időszak alatt - állítja egy, az American Psychologist folyóiratban megjelent tanulmány.
A fizikai távolság nem kell, hogy szociális elszigeteltséget jelentsen, mivel a megváltozott életkörülmények miatt elkezdtünk a digitális platformokon szorosabban kapcsolódni egymáshoz - állítják a kutatók. A vezető szenior telefongyártó, a Doro adatai is erre utalnak: az időseknek gyártott telefonok iránt megnőtt az érdeklődés. A koronavírus-járvány elején a szakértők attól tartottak, hogy a magány érzését erősíti majd a kötelező fizikai távolságtartás és a hosszú otthon-lét. A 2020. január és április között több mint kétezer felnőtt amerikai részvételével készült felmérés azonban azt mutatja, hogy ez nem így történt. A kutatók szerint
egy hónappal a lezárások után
a résztvevők kevésbé érezték magukat elszigeteltnek vagy magányosnak, mint a járvány előtt. Többen azt jelezték, hogy most jobban kapcsolódnak másokhoz. Az idősebb válaszadók a krízis kezdetén
növekvő magány érzésről számoltak be, hiszen a távolságtartásra vonatkozó szabályok először őket érintették. Az elszigeteltség mértéke azonban enyhült, miután általánosan hatályba léptek az otthoni tartózkodásra vonatkozó szabályok. A "fizikai távolság" pedig nem kellett, hogy egyet jelentsen a “társadalmi elszigetelődéssel.” A kapcsolattartást a telefon és az egyszerűen használható digitális platformok, mint a FaceTime, vagy a Zoom is segítették.
A pandémia lassításához erősen hozzájárult
a fizikai távolságtartás. Az, hogy ezzel a közjót szolgáljuk, növelheti a “magány-ellenálló képességünket”- mondják a szakértők. A hétköznapi beszélgetések minősége is javult, mivel az emberek jóval többet beszéltek arról, hogy valójában hogyan érzik magukat. A “hogy vagy?" kérdésre az emberek valódi válaszokat adtak és kaptak, ezzel pedig a beszélgetések mélysége változott. A kutatók kijelentették, nem lepődnének meg, ha az ilyen fajta emberi interakciók, - akár a távolból is - a
karantén után is fennmaradnának. "Azt látjuk, lehetséges, hogy egyszerre érezzük magunkat szeretve és támogatva anélkül, hogy fizikailag közel lennénk egymáshoz.” “Az eredmények jól mutatják, hogy
az emberek megfelelően tudtak alkalmazkodni
a világjárvány miatt megváltozott körülményekhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy senki sem szenvedett elszigeteltségtől a karantén idején, de átlagosan nem emelkedett a magányosság érzése.” - magyarázta Martina Luchetti, a Floridai Orvostudományi Egyetem vezető kutatója. “Hasonló eredményeket kaptunk a nagyobb kockázatnak kitett csoportokból is, vagyis a krónikus betegségben szenvedőktől, vagy egyedül élő válaszadóktól is.” A kutatás szerint az idősebb válaszadókban
összességében tehát nem nőtt a magányosság érzése
a járvány legaktívabb szakasza idején, és többségük úgy érezte, több támogatást kap másoktól, mint januárban, vagy februárban. Ennek egyik oka lehet, hogy sok idős felnőtt korábban nem használta rendszeresen a digitális platformokat, bár egy másik, Doro által végzett kutatás szerint a nyitottságuk megvan hozzá. Az érintetteknek viszont miután a családtagok, vagy más segítők megmutatták a Zoom, vagy a Skype működését, rendszeres használókká váltak; a digitális kapcsolattartás ilyen formái pedig segítenek felülkerekedni a magány érzésén.